Névadás lánygyerek születésekor 

Kapcsolódó kép

A napokban több kedves barátomnak is született lánygyermeke, gondoltam hasznos lehet néhány gondolatot megosztani a lánybabák névadásának szokásairól és okairól.

A Tóra azon versét, hogy: „...és az Örökkévaló megáldotta Ábrahámot mindennel”, bölcseink akként értelmezik, hogy a ’mindennel’ szó arra utal, hogy Ábrahámnak lánya is volt, bár ez explicit nincs megemlítve a szövegben. (Babilóniai Talmud, Bava Bátra 16b)

Természetesen a lánygyerekek névadása ugyanolyan fontos, mint a fiúgyerekeké, ez utóbbiaknál azonban a névadást a körülmetéléshez időzítik, a lányoknál – érthető okokból- ezt a születés utáni első Tóraolvasás alkalmával szokás megejteni, igaz vannak, akik a szombatig várnak. Ettől eltérő szokások is vannak, igaz nem a magyarországi szokások szerint. Ilyen például, hogy vannak akik még a születés napján nevet adnak a gyermeknek, Tóraolvasás nélkül is, sőt olyan közösségek is vannak, ahol legalább öt napot várnak a lányok névadásával, hacsak szombat nem esik e napokba. Ettől eltérő, egészen extrémnek tűnő szokás, hogy egy teljes hónapot, sőt van, ahol negyven napot várnak a névadással.

Helyes, ha mindenki a család vagy a közösség szokását követi, halogatni azonban nem szokás, több okból. Egyrészről mert micvákat nem szokás halogatni, másrészről, azért, hogy tudjunk imádkozni a gyerekért is minél előbb.

Névadást megelőzően, még ha a szülők tudják is milyen nevet akarnak adni a gyereknek, nem szokták az újszülöttet majdani nevén hívni. Többek közt ezért is ’praktikus’ minél előbb nevet adni.

Szokás az édesapát a Tórához felhívni, majd a felolvasást követő áldásokban hangzik el a névadás, az újszülött, majd az apuka héber neve. Fontos, hogy a nevet jól artikuláltan és érthetően ejtse ki, aki az áldást mondja. Szép és követendő szokás, hogy a névadást után az örömszülők ünnepi fogadást adnak a családnak és az egybegyűlteknek.

Ami a konkrét nevet illeti, természetesen számtalan héber név közül lehet választani. Áskenázi szokás az újszülöttet (vagy egyik nevét legalább) valamelyik elhunyt hozzátartozónk után adni, szefárdi szokás szerint akár élő rokonok után is lehet nevet adni (a Babilóniai Talmud Sábát traktátusának 134a oldalán említett történet alapján, melyben Nátán rabbi után még életében neveztek el egy gyermeket). Az a szokás is gyakori, hogy amennyiben a gyermek a zsidó naptár egyik különleges eseményének környékén született, úgy annak alapján nevezik a gyereket (sábátkor született gyerekek gyakran kapnak Sábtáj nevet, Purim környékén Esztert vagy Mordechájt, Áv hónapban pedig Menáchem vagy Náchum neveket is szoktak adni). A midrás azt javasolja, hogy a név legyen mindig pozitív, hiszen minden alkalommal amikor viselőjét szólítjuk, pozitív energiákat vonzunk a világra (Tánchuma midrás, Hááziunu 7).

Még egy érdekes intelem: mivel a zsidó nép egyiptomi száműzetése alatt is megtartotta azt a szokást, hogy héber nevet adott a gyerekeknek és ez hozzájárult ahhoz, hogy kiérdemeljék a megváltást (Midrás Rábbá 20:21), az asszimiláció elleni küzdelem egyik módja, hogy héber neveket adunk gyermekeinknek.

Mázál tov, kívánom a szülőknek, hogy neveljék gyerekeiket a Tóra, a zsidó házasság és a jócselekedetek irányába.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr7914924134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása