Bár a héber a zsidó nép ősi és szent nyelve, azonban nem az egyetlen zsidó nyelv a világon. A jiddis nyelv, mely a ónémetnek, a hébernek, a magyarnak és különböző szláv nyelveknek a keveréke Európában, talán közismert. Van ugyanakkor a keleti zsidóknak is egy, a jiddishez hasonlatos nyelvük, a ladino.
Míg a jiddis alapja az német és közép illetve Kelet-Európában volt a legelterjedtebb, a ladino alapja a spanyol, hiszen kialakulása is a zsidók spanyolországi „aranykorára” tehető.
A 10. és a 15. század között tekintélyes, jómódú és befolyásos zsidó közösség élt az ibériai félszigeten, így az ott élő zsidók előszeretettel használták a többségi társadalom nyelvét, a spanyolt, azonban részben annak okán, hogy némileg megkülönböztessék magukat az őket körülvevő társadalomtól, részben pedig azért, hogy a vallásgyakorlatban használt héber és arameus kifejezések jobban „passzoljanak” a spanyol nyelvhez, azt némileg átalakították, „zsidósították”.
Így lett a ladino előbb a spanyolországi, majd a zsidók 1492-es spanyolországi tragikus száműzetése után a mediterrán országokban élő zsidók közkedvelt nyelve.
Igazán népszerűvé Törökországban, Görögországban, az észak-afrikai országokban és a mai Irak és Irán területén vált, ahol a zsidó közösségek hétköznapi köznyelve sokáig a ladino, vagy más néven judeo-spanyol volt.
A jiddishez hasonlóan a ladinot is héber betűkkel írják, fonetikus lejegyzéssel, azonban néhány országban előfordult, hogy latin vagy akár cirill betűket használtak.
Érdekes módon, bár a ladino nyelven született művek általában vallásos jellegűek voltak, a vallási rituáléba csak igen kevés közösségben férkőzött.
A ladino nyelvet manapság igen kevesen használják mindennapjaikban, tekintve, hogy a közel-keleti zsidók Izrael állam kikiáltása után mind a Szentföldön leltek új otthonra, a modern héber nyelv sokkal attraktívabb a fiatalok számára, mint a nagyszüleik által beszélt latino. Az is igaz azonban, hogy a jiddishez hasonlóan sok fiatal élénk érdeklődést mutat ez iránt a kihalóban lévő nyelv iránt, így manapság az Egyesült Államok és Izrael nagyobb egyetemein nem ritkák a ladino tanszékek.
És bár, ahogy említettem, a legtöbb ladino nyelven született irodalmi mű vallásos tartalmú vagy ihletésű, nem ritkák a ladino nyelven írt szerelmes versek sem. Íme az egyik leghíresebb, magyar fordítással:
Por una Ninya Egy lányért
Por una ninya tan fermoza Egy lányért, ki ennyire gyönyörű
l'alma yo la vo a dar a lelkemet odaadnám
un kuchilyo de dos kortes mint két élű kés pengéje
en el korason entro. szíven széthasítnám.
No me mires ke'stó kantando Ne nézz rám, éneklek
es lyorar ke kero yo pedig sírni volna kedvem,
los mis males son muy grandes fájdalmam oly nagyon nagy
no los puedo somportar. nem lehet elviselnem.
No te lo kontengas tu, fijika, Ne tartsd fájdalmadat, fehér leány
ke sos blanka komo'l simit, hisz fehér vagy, mint a kenyér
ay morenas en el mundo vannak sötétbőrű lányok,
ke kemaron Selanik. kik égnek Szalonikiér’.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.27. 16:35:30
DFK 2019.08.27. 17:46:21
Miskolczy József 2019.08.27. 20:07:19
Érdekesség, de nem árt tudni, hogy a bibliai héber kevésbé volt beszélt nyelv. Már az időszámítás kezdete előtt is valamelyik arám dialektust használták a hétköznapokban. A bibliai nyelv meg maradt, "magas, irodalmi nyelvként" inkább a vallás felső szintjén. Hiszen a Tóra-magyarázat már nem a Tóra nyelvén szólalt meg, hanem sokkal hétköznapibb nyelven.
CoolKoon 2019.08.27. 20:52:39
CoolKoon 2019.08.27. 21:10:49
DFK 2019.08.27. 21:30:58
CoolKoon 2019.08.27. 21:41:43
A kiejtésről nem tudok nyilatkozni, de jiddis is pont azért emlékeztet annyira az osztrákra, mert azok a kiejtésbeli különbségek, amelyek benne vannak a (fonetikusan leírt) jiddisben, pontosan az osztrák nyelvjárásokban szoktak visszaköszönni.
ételizésítő 2019.08.28. 02:51:21
Ezért elég ciki, ha valaki a saját anyanyelvét ennyire szarul ismeri, és más nyelvekről akar észt osztani.
A vers meg spanyolul van, csak pocsék átírással.
Kb. mintha egy cirill betűs nyelv magyar fonetikával való átírására azt mondanák, hogy az egy külön nyelv, mondjuk szlávó.
A jiddis közel sem hasonlít ennyire egyik német nyelvjárásra sem.
Dzendör Sztadiz 2019.08.28. 06:15:46
Ez a ladino egy sosem volt külön nyelv...
apro_marosan_petergabor 2019.08.28. 07:00:33
fran7 2019.08.28. 07:34:09
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.28. 08:41:13
Nyelvjárásfüggő.
A hagyományos ejtése a ll-nek az ly (mármint ahogy a magyarban ejtették 200 éve, nem ahogy most), de ez mára csak az észak-spanyolországi nyelvjárásban maradt meg.
Máshol úgy ejtik ahogy mondod, csak rossz a példád. Úgy mint a magyar j-t mássalhangzó után szokás.
Kivéve Mexikót, ahol sima magyar j-t (nem mássalhangzó utáni j) mondanak, s Dél-Amerika keleti részét, ahol zs-nek ejtik.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.28. 08:44:27
Mert a jiddis eleve keleti német nyelvjárás, ráadásul szláv hatással. Azaz így eleve távol van a német irodalmi nyelvtől.
A ladino meg sima XV. századi spanyol pár héber szóval. A mai spanyoltól annyiban különbözik, amennyiben a mai spanyol az akkori spanyoltól.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.28. 08:50:28
Az ivrit az a héber.
A héber beszélt nyelvként kihalt valamikor az i. e. II. században, azaz pl. Jézus korában a zsidók már nem héberül beszéltek.
Aztán a XIX. sz. végén a cionisták felélesztették a nyelvet. Csak mivel a cionista nyelvteremtők mind szláv vagy germán anyanyelvűek voltak, a felélesztett héberből hiányoznak pl. egyes szláv/germán szemmel "furcsa" hangok.
Izraelben az a közmegállapodás, hogy a keleti zsidók (azaz akik se nem szefárdok, se nem askenázik) beszéde a legszebb, mert ők - eredeti arab anyanyelvük miatt - képesek ejteni ezeket a "furcsa" hangokat is.
acycloren 2019.08.28. 11:32:00
csorsza 2019.08.28. 11:53:17
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.28. 11:54:21
Nagyon egyszerű:
- ugyanúgy ejtsd, ahogy egy normál magyar l-hangot,
- de ne ott, ahol az l-t ejted, azaz ne a fogmederhez érjen a nyelved vége, hanem jóval hátrább, a szájpadlás tetejéhez, azaz ugyanoda, ahol a "j" hang ejtésekor majdnem érsz a nyelveddel (persze itt ténylegesen is érinteni kell, nem csak közelíteni).
Szóval mai magyar füllel a ly úgy hangzik, mintha valahol az "l" és a "j" közt lenne. A magyarból kihalt ez a hang (kivéve: palóc nyelvjárás), de sok nyelvben megvan, pl. szlovák, ukrán, orosz, szerb, lengyel, horvát.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.28. 11:59:01
Egyébként ma is van "ly" a magyar köznyelvben, de már nem önálló hangként, csak hangváltozatként. Pl. amikor "l" kerül gy, ny, ty elé, az l-t ma is ly-nek ejtjük, de ez már nem tudatosul.
alfacharlybravo 2019.08.28. 13:09:39
Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2019.08.28. 13:43:35
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.28. 13:50:57
Inkább fordítva.
A zsidók a babilóni fogság után áttértek az eredeti héber betűkről az arámi betűkre.
Szóval amit ma héber abc-nek nevezünk, az valójában eredetileg az arámi abc.