Zsidó nyelv: nem héber, nem is jiddis. Ladino.

Képtalálat a következőre: „ladino”

Bár a héber a zsidó nép ősi és szent nyelve, azonban nem az egyetlen zsidó nyelv a világon. A jiddis nyelv, mely a ónémetnek, a hébernek, a magyarnak és különböző szláv nyelveknek a keveréke Európában, talán közismert. Van ugyanakkor a keleti zsidóknak is egy, a jiddishez hasonlatos nyelvük, a ladino.

Míg a jiddis alapja az német és közép illetve Kelet-Európában volt a legelterjedtebb, a ladino alapja a spanyol, hiszen kialakulása is a zsidók spanyolországi „aranykorára” tehető.

A 10. és a 15. század között tekintélyes, jómódú és befolyásos zsidó közösség élt az ibériai félszigeten, így az ott élő zsidók előszeretettel használták a többségi társadalom nyelvét, a spanyolt, azonban részben annak okán, hogy némileg megkülönböztessék magukat az őket körülvevő társadalomtól, részben pedig azért, hogy a vallásgyakorlatban használt héber és arameus kifejezések jobban „passzoljanak” a spanyol nyelvhez, azt némileg átalakították, „zsidósították”.

Így lett a ladino előbb a spanyolországi, majd a zsidók 1492-es spanyolországi tragikus száműzetése után a mediterrán országokban élő zsidók közkedvelt nyelve.

Igazán népszerűvé Törökországban, Görögországban, az észak-afrikai országokban és a mai Irak és Irán területén vált, ahol a zsidó közösségek hétköznapi köznyelve sokáig a ladino, vagy más néven judeo-spanyol volt.

A jiddishez hasonlóan a ladinot is héber betűkkel írják, fonetikus lejegyzéssel, azonban néhány országban előfordult, hogy latin vagy akár cirill betűket használtak.

Érdekes módon, bár a ladino nyelven született művek általában vallásos jellegűek voltak, a vallási rituáléba csak igen kevés közösségben férkőzött.

Kapcsolódó kép

A ladino nyelvet manapság igen kevesen használják mindennapjaikban, tekintve, hogy a közel-keleti zsidók Izrael állam kikiáltása után mind a Szentföldön leltek új otthonra, a modern héber nyelv sokkal attraktívabb a fiatalok számára, mint a nagyszüleik által beszélt latino. Az is igaz azonban, hogy a jiddishez hasonlóan sok fiatal élénk érdeklődést mutat ez iránt a kihalóban lévő nyelv iránt, így manapság az Egyesült Államok és Izrael nagyobb egyetemein nem ritkák a ladino tanszékek.  

 

És bár, ahogy említettem, a legtöbb ladino nyelven született irodalmi mű vallásos tartalmú vagy ihletésű, nem ritkák a ladino nyelven írt szerelmes versek sem. Íme az egyik leghíresebb, magyar fordítással:

 

Por una Ninya                                Egy lányért

Por una ninya tan fermoza               Egy lányért, ki ennyire gyönyörű

l'alma yo la vo a dar                         a lelkemet odaadnám

un kuchilyo de dos kortes                mint két élű kés pengéje

en el korason entro.                         szíven széthasítnám.

 

No me mires ke'stó kantando          Ne nézz rám, éneklek
es lyorar ke kero yo                         pedig sírni volna kedvem,

los mis males son muy grandes       fájdalmam oly nagyon nagy

no los puedo somportar.                  nem lehet elviselnem.

 

No te lo kontengas tu, fijika,             Ne tartsd fájdalmadat, fehér leány

ke sos blanka komo'l simit,              hisz fehér vagy, mint a kenyér

ay morenas en el mundo                 vannak sötétbőrű lányok,

ke kemaron Selanik.                        kik égnek Szalonikiér’.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr4815025822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.27. 16:35:30

Bulgáriában is jelentős volt a ladino. Mára eltűnt, a II. vh. után a zsidók 90+ %-a kivándorolt Izraelbe.

DFK 2019.08.27. 17:46:21

Hát, mint olyan, aki tanult spanyolul, azt mondom, hogy az a ladino vers egy rettenetes fonetikai átiratú spanyol szöveg.

alfacharlybravo 2019.08.27. 18:07:54

Az Ivrit a modernizált héber?

Miskolczy József 2019.08.27. 20:07:19

@alfacharlybravo: Úgy is mondhatjuk. :D Durva megközelítésben azt tartják erről, hogy vették az ószövetségi alap-szókincset - mármint a hétköznapi életben használhatót - mellé borították a modern világ kifejezéseit: autó, TV, telefon, számítógép, légelhárító rakéta, stb. - mindezt persze héber betűs átírásban; és újra összerakták az egészet.
Érdekesség, de nem árt tudni, hogy a bibliai héber kevésbé volt beszélt nyelv. Már az időszámítás kezdete előtt is valamelyik arám dialektust használták a hétköznapokban. A bibliai nyelv meg maradt, "magas, irodalmi nyelvként" inkább a vallás felső szintjén. Hiszen a Tóra-magyarázat már nem a Tóra nyelvén szólalt meg, hanem sokkal hétköznapibb nyelven.

CoolKoon 2019.08.27. 20:52:39

@Miskolczy József: Jé, ez valahonnan rettenetesen ismerős nekem......vajon honnan is....

CoolKoon 2019.08.27. 21:10:49

Egyébként a ladino engem sokkal jobban emlékeztet a spanyolra, mint a jiddis az irodalmi németre. Ez utóbbi (a jiddis) inkább az osztrák (meg sváb) nyelvjárásokra emlékeztet elég erősen.

DFK 2019.08.27. 21:30:58

@CoolKoon: teljesen spanyol. Csak gondolom rettenetes helyesírással és kiejtéssel.

CoolKoon 2019.08.27. 21:41:43

@DFK: "Csak gondolom rettenetes helyesírással" - Nem figyelsz? "héber betűkkel írják, fonetikus lejegyzéssel"
A kiejtésről nem tudok nyilatkozni, de jiddis is pont azért emlékeztet annyira az osztrákra, mert azok a kiejtésbeli különbségek, amelyek benne vannak a (fonetikusan leírt) jiddisben, pontosan az osztrák nyelvjárásokban szoktak visszaköszönni.

ételizésítő 2019.08.28. 02:51:21

És azt tudtad, hogy a magyart latin betűkkel írják, és a rövid o-ra végződő idegen szavak ragozva hosszú ó-sak lesznek, pl. ladinót, és nem ladinot?

Ezért elég ciki, ha valaki a saját anyanyelvét ennyire szarul ismeri, és más nyelvekről akar észt osztani.

A vers meg spanyolul van, csak pocsék átírással.
Kb. mintha egy cirill betűs nyelv magyar fonetikával való átírására azt mondanák, hogy az egy külön nyelv, mondjuk szlávó.

A jiddis közel sem hasonlít ennyire egyik német nyelvjárásra sem.

Dzendör Sztadiz 2019.08.28. 06:15:46

@CoolKoon: De ettől még ez a latin betűs átirat pocsék. Miért lyorar a sírni szó és miért y-nal írja a yo-t (ez utóbbit spanyol helyesírás szerint). A ly nem hordoz hangtani különbséget a j-hez képest. Spanyolban llorar-nak kell írni és kemémy j-nek ejteni,kb mint ahogy az éljen szóban.
Ez a ladino egy sosem volt külön nyelv...

fran7 2019.08.28. 07:34:09

Mert a Biblia, értsd Ószövetség, az egyetlen írásos szöveg, ami megmaradt ezen a nyelven

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.28. 08:41:13

@Dzendör Sztadiz:

Nyelvjárásfüggő.

A hagyományos ejtése a ll-nek az ly (mármint ahogy a magyarban ejtették 200 éve, nem ahogy most), de ez mára csak az észak-spanyolországi nyelvjárásban maradt meg.

Máshol úgy ejtik ahogy mondod, csak rossz a példád. Úgy mint a magyar j-t mássalhangzó után szokás.

Kivéve Mexikót, ahol sima magyar j-t (nem mássalhangzó utáni j) mondanak, s Dél-Amerika keleti részét, ahol zs-nek ejtik.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.28. 08:44:27

@ételizésítő:

Mert a jiddis eleve keleti német nyelvjárás, ráadásul szláv hatással. Azaz így eleve távol van a német irodalmi nyelvtől.

A ladino meg sima XV. századi spanyol pár héber szóval. A mai spanyoltól annyiban különbözik, amennyiben a mai spanyol az akkori spanyoltól.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.28. 08:50:28

@alfacharlybravo:

Az ivrit az a héber.

A héber beszélt nyelvként kihalt valamikor az i. e. II. században, azaz pl. Jézus korában a zsidók már nem héberül beszéltek.

Aztán a XIX. sz. végén a cionisták felélesztették a nyelvet. Csak mivel a cionista nyelvteremtők mind szláv vagy germán anyanyelvűek voltak, a felélesztett héberből hiányoznak pl. egyes szláv/germán szemmel "furcsa" hangok.

Izraelben az a közmegállapodás, hogy a keleti zsidók (azaz akik se nem szefárdok, se nem askenázik) beszéde a legszebb, mert ők - eredeti arab anyanyelvük miatt - képesek ejteni ezeket a "furcsa" hangokat is.

acycloren 2019.08.28. 11:32:00

@MAXVAL bircaman közíró: Hogy ejtették 200 éve az ly-t a magyarok? Hogy tudnád ezt érzékletesen leírni?

csorsza 2019.08.28. 11:53:17

@fran7: akkor a görög is szent nyelv, mert az Újszövetség meg azon a nyelven íródott. Meg kicsit az arámi is, mert mindkettőben van belőle.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.28. 11:54:21

@acycloren:

Nagyon egyszerű:
- ugyanúgy ejtsd, ahogy egy normál magyar l-hangot,
- de ne ott, ahol az l-t ejted, azaz ne a fogmederhez érjen a nyelved vége, hanem jóval hátrább, a szájpadlás tetejéhez, azaz ugyanoda, ahol a "j" hang ejtésekor majdnem érsz a nyelveddel (persze itt ténylegesen is érinteni kell, nem csak közelíteni).

Szóval mai magyar füllel a ly úgy hangzik, mintha valahol az "l" és a "j" közt lenne. A magyarból kihalt ez a hang (kivéve: palóc nyelvjárás), de sok nyelvben megvan, pl. szlovák, ukrán, orosz, szerb, lengyel, horvát.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.28. 11:59:01

@acycloren:

Egyébként ma is van "ly" a magyar köznyelvben, de már nem önálló hangként, csak hangváltozatként. Pl. amikor "l" kerül gy, ny, ty elé, az l-t ma is ly-nek ejtjük, de ez már nem tudatosul.

alfacharlybravo 2019.08.28. 13:09:39

@csorsza: Az ószövetség egy része is arámi nyelven íródott héber ábc vel, Az arámi volt az ókor nagy nyelve minden szempontból.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2019.08.28. 13:43:35

@alfacharlybravo: A "héber" az etimológiai szótár szerint az "`ibrí" szóból ered, amely azt jelenti, hogy "túloldali". Állítólag a Tigrisz folyón túli területre utalhat. Az "ivrit" is innen jött, tulajdonképpen a "héber" egyfajta ejtésmódja. A 19. századi nyelvújítás utáni hébert nevezték el így.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.08.28. 13:50:57

@alfacharlybravo:

Inkább fordítva.

A zsidók a babilóni fogság után áttértek az eredeti héber betűkről az arámi betűkre.

Szóval amit ma héber abc-nek nevezünk, az valójában eredetileg az arámi abc.

alfacharlybravo 2019.08.28. 13:51:11

@Androsz: Köszi, van még egy kérdés, mennyire héberek a diaszpóráról jövők. Az askenázik a Kazár birodalomból jöttek és csak politikai okokból vették fel a Judaizmust és csak vezetőknek volt kötelező a nép maradt sámánista. A genetikai kutatások nem mutatnak sok azonosságot az őshazában élőkkel. Így nem csoda ha nem beszélik olyan szépen az ivritet. Sok nép nem tud bizonyos hangokat kiadni. Japánok engem Rasi nak tudnak csak kiejteni a la és ci nem megy nekik.

alfacharlybravo 2019.08.28. 13:54:54

@MAXVAL bircaman közíró: Bizonyos könyvek az ószövetségből is arámiul vannak írva, abból az időből. Akkor az arámi volt az mint most az angol. Megnéztem az arámi abc rész a wikin és van külön héber változata is.

alfacharlybravo 2019.08.28. 13:55:57

@MAXVAL bircaman közíró: Bizonyos könyvek az ószövetségből is arámiul vannak írva, abból az időből. Akkor az arámi volt az mint most az angol. Megnéztem az arámi abc részt a wikin és van külön héber változata is.

Miskolczy József 2019.08.28. 21:45:10

@CoolKoon: No ezt nem tudnám ám megmondani! Annyi forrásban (könyvek és netes források) találkoztam kb. ugyanezen, vagy kb. ugyanilyen információval - hogy most, ha agyonütsz, sem tudok egyet sem pontosan megnevezni.

CoolKoon 2019.08.28. 22:01:13

@Miskolczy József: Látom, félreértettél. Én erre a szövegrészre utaltam: "a bibliai héber kevésbé volt beszélt nyelv. Már az időszámítás kezdete előtt is valamelyik arám dialektust használták a hétköznapokban. A bibliai nyelv meg maradt, "magas, irodalmi nyelvként" inkább a vallás felső szintjén. " - Ugye ez a fajta diglosszia messze nemcsak a zsidók nyelvében volt tettenérhető, hanem más, jól ismert nyelvekben is. Erre gondoltam.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása