Jiddis jövevényszavak a magyar nyelvben

banner-3.jpg

Nem is gondolná az ember, hogy hány naponta használt kifejezés bír jiddis eredettel, köztük rengeteg olyan, amely nélkül nemcsak szegényebb lenne a magyar nyelv, de komoly űr tátongana helyükön. 

Korábban már írtam a ladinoról, erről a jiddisnél kevésbé ismert judeo-spanyol nyelvről, melyet a közel-keleti országokban élő zsidó közösségek egy része használt a napi kommunikációban. A jiddis azonban nem csak abban tér el a ladinotól, hogy alapja a német és nem a spanyol nyelv, de abban is, hogy virágzása alatt jelentősen elterjedtebb volt a ladinonál és azzal ellentétben mind a mai napig fennmaradt, él és virágzik.

Persze amikor azt mondom virágzik nem árt tudni, hogy beszélője néhány százezer ember összesen világszerte, mégis az ultra-ortodox zsidó közösségek jelentős részében a jiddis az első számú beszélt nyelv. 

A jiddis nyelv nagyjából a 10. században kezdett kialakulni, amikor relatíve nagyszámú zsidó telepedett meg Németország délnyugati részén és amikor a zsidók, főként a keresztesháborúk miatt, kelet felé indultak, vitték magukkal ezt a német alapú, de sokszor arámival, héberrel és ófranciával kiegészült nyelvet.

Magyarországra főként a Lengyelországból érkezett zsidókkal érkezett és bár az itt élő zsidók, ellentétben például lengyelországi vagy oroszországi testvéreikkel, széles körben beszélték a magyar nyelvet és alapvetően azt használták, a jiddis nyelvnek mégis sikerült nálunk is hamar elterjedni.

A jiddis nyelv különlegessége, hogy a héber ábécé betűit használja, ugyanakkor a magánhangzók, melyek a héberben a mássalhangzók körüli pontokkal és vonalakkal kerülnek jelölésre, a jiddisben a héber ún. hangtalan betűivel és más mássalhangzókkal vannak megjelenítve. Szakértő szem számára tehát puszta ránézéssel is megállapítható egy héber betűkkel írt szövegről, hogy héber e vagy jiddis, például a szavak hosszából (a héber szavak általában rövidebbek). Hozzáteszem, hogy a zsidó, főként rabbinikus irodalomban nem ritka, hogy nem-héber nyelven írt munkák héber betűkkel kerültek leírásra, fonetikusan. Ennek talán legjobb példája Mose ben Maimon rabbi (a Rámbám, vagyis Maimonidesz, élt 1135-1204) a Misnához arabul írt magyarázata, mely szintén héber betűkkel, fonetikusan „készült”.

2002-8-30.jpg

Szintén érdekes adalék, hogy a 19. század végi, 20. század eleji asszimilációs törekvések egyik eszköze, főként oroszországi területeken a jiddis nyelv volt, hiszen az nem vallási, hanem kultúrális alapon is meg tudta határozni a zsidó népet. A sors fintora, hogy a ma jiddis nyelvet beszélők döntő többsége nem a vallást ellenző és a zsidók asszimilálódását sürgetők, hanem pont az ultra-ortodoxok közül kerülnek ki.

A magyar nyelvben leggyakrabban használt jiddis szavak (a teljesség igénye nélkül): ’haver’ (barát), ’mázli’ (szerencse), ’éca’ (ötlet), ’behemót’ (hatalmas), ’jatt’ (borravaló), ’jampec’ (kirívóan viselkedő), ’sáp’ (részesedés), ’srác’ (fiatalember), ’stika’ (csend), ’sóher’ (fukar), ’kóser’ (helyes), ’tréfli’ (helytelen), ’tarhál’ (kéreget), ’meló’ (munka), ’szajré’ (áru), ’smúzol’ (beszélget), ’balhé’ (vita), ’pacek’ (rendes), ’héderelni’ (lakni), ’pónem’ (arc), ’hálef’ (kés), ’majré’ (félelem), ’kajak’ (erő), ’lejmol’ (kér), ’melák’ (óriási), ’lébecol’ (könnyelműen él), ’rahedli’ (sok), ’tré’ (ócska).

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr6715093736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

scsaba1 2019.09.17. 09:04:09

Érdekes poszt, gratula..! Én például stílszerűen egy rahedli szóról azt hittem, hogy a pesti jassznyelvből került át hétköznapi használatba. Elolvasva egy régebbi cikket, tulajdonképpen nem is tévedtem olyan nagyot:
e-nyelvmagazin.hu/2013/07/10/a-pesti-nyelv/

nookedli 2019.09.17. 09:38:39

Megfigyelhető, hogy mind negatív érzelmeket kiváltó szó.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2019.09.17. 11:14:25

Hát, ez érdekes, majdnem az összeset ismerem és van köztük néhány meglepő is. :)
Nem ellentmondásos kicsit, hogy a "borravaló" szó egyáltalán létezik héberül? :D

CSOKKI MÁLNA 2019.09.17. 11:36:53

Héderezik, siksze, gój,

Terézágyú 2019.09.17. 11:43:37

Na, mondjuk ki, hogy aki ezeket a szavakat hasznájja, az nem Magyar ember hanem idegenszívű sorosbérenc.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.09.17. 13:13:27

"a héber ábécé betűit használja, ugyanakkor a magánhangzók, melyek a héberben a mássalhangzók körüli pontokkal és vonalakkal kerülnek jelölésre, a jiddisben a héber ún. hangtalan betűket és más magánhangzókat használnak a szavak kiírásához."

Csak nekem tűnik úgy, hogy a fenti összetett mondat utolsón tagmondata kissé zavaros? Azt hiszem, a posztoló utólag szerkesztette a mondatot, de utána nem olvasta végig.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.09.17. 13:24:26

"’smúzol’ (beszélget)"

Biztos, hogy ez a jiddis közvetítésével és nem közvetlenül a németből jött a magyar nyelvbe? A németben létezik a schmusen szó, amit manapság már inkább a bizalmasan, gyengéden összebújik, kedveskedik jelentésben használnak, bár van más jelentése is. De én magyarban is inkább ebben a jelentésben hallottam a szót, nem simán a beszélgetésre használták.

@nookedli:

Ennek az is lehet az oka, hogy ezek a szavak a magyar, főleg a budapesti argóba kerültek át először. Az argóban pedig szinte minden pejoratív zöngéjű. De részemről az csak találgatás.

@Before:

Én ezek közül jópárat nem ismertem: éca, tréfli, pacek, pónem, hálef.

Én vagyok az, aki nem jó. 2019.09.17. 13:39:21

@Kovacs Nocraft Jozsefne: nyelvészeti szempontból nem a szó EREDETE határozza meg, milyen jövevényszó, hanem az, honnan érkezett. Pl. a szeráj bár török eredetû, de a magyar az olaszból vette át, így tanultam.

@l'kulkhem: Van magyar jövevényszó a jiddisben is ("Igen-migen, hapte flígen.")

@terézágyú : nagyon könnyû lenne eldönteni, ki idegen, nem "Magyar ember", Soros-bérenc, ha "Pesti srácok" "Gyere, Haver!" jön ki a száján. Le is fogják majd kísérni a Duna partra?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.09.17. 15:51:18

@Én vagyok az, aki nem jó.:

Nyelvészeti szempontból a szó _etimológiája_ a lényeges, az pedig a szó teljes útját vizsgálja ill. adja meg az eredettől a közvetítő nyelv(ek)en át a célnyelvig.

"Pl. a szeráj bár török eredetû, de a magyar az olaszból vette át, így tanultam. "

Ez pl. a szeráj szó egyszerűsített etimológiája. A teljes etimológia megadja az eredeti szót és a köztes nyelv(ek)béli alakjait is.

Erős egyszerűsítés egy szó eredetét/forrását/akármijét csak aszerint jellemezni, hogy _közvetlenül_ melyik nyelvből vette át a magyar.

Mint minden példa vagy párhuzam, nyilván ez is sántít - ezért ne is köss bele -, de azért leírom: Ha bécsi átszállással érkezel a reykjavíki nyaralásodból (telelésedből) Budapestre, és megkérdezik tőled, honnan jössz, akkor mit mondasz? Bécsből vagy Reykjavíkből? Én azt mondanám, hogy Reykjavíkből, esetleg hozzátenném, hogy bécsi átszállással. De semmiképpen nem Bécset említeném, hiszen az elmúlt két hetemet nem Bécsben töltöttem, hanem Reykjavíkben.

Ismétlem, a példa sántít, ezt én is tudom, ezért ne is köss bele.

CSOKKI MÁLNA 2019.09.17. 20:39:47

@Terézágyú: Vagy egy hitetlen izraelita, aki nem tiszteli Allahot..

Before · http://azbeszt.blog.hu 2019.09.18. 18:30:03

@Kovacs Nocraft Jozsefne: ezekből csak a paceket és a hónemet nem ismertem, illetve a tréflit mint héber szót, szóval az csak fél pontnak számit. A hálef nekem "halef"-ként ismerős.
Illetve van néhány, amit egy kicsit más jelentéstartalommal ismerek (például a smúzol az számomra egy kicsit negatív töltetű, nyomulós viselkedést jelent, a héderel pedig inkább a valakinél elvan, "lóg", nem pedig lakik, mint a szószedetben van).

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

süti beállítások módosítása