Sófár, a legősibb zsidó hangszer

 shofar1.jpeg

A sófár, kosszarvból készült kürt, nem pusztán egy hangszer, de megannyi funkciója van a zsidó rituális életben. Ez a kürt szólal meg zsinagógákban világszerte újév, azaz ros hásáná napján eleget téve a Tóra előírásának, miszerint: „A hetedik hónapban, a hónap elsején szent gyülekezés legyen nálatok; semmi produktív munkát ne végezzetek, a harsonariadás napja legyen az nektek.”1 A sófár hangja szívbe markoló és riadalmat kelt, így emlékezteti az embert a megtérésre és a bűnbánatra (erről többet ITT olvashatsz).

A Bibliai történetben, mikor Ábrahám Isten parancsának eleget téve kész lett volna feláldozni fiát, Izsákot egy angyal közbelépett, mikor Isten látta, hogy Ábrahám kész engedelmeskedni parancsának még a legnagyobb áldozat árán is. A történet szerint: „Akkor szólította őt az Örökkévaló angyala az égből és mondta: Ábrahám! Ábrahám! És ő mondta: Itt vagyok. És mondta: Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra és ne tégy neki semmit, mert most tudom, hogy istenfélő vagy és nem vontad meg fiadat, a te egyetlenedet tőlem. Ábrahám pedig fölvetette szemeit és látta, hogy íme, egy kos mögötte megakadt a bozótban szarvaival; és odament Ábrahám, elvette a kost és föláldozta égőáldozatul fia helyett.”2 A Talmud bölcsei megjegyzik, hogy ez a történet ros hásáná napján játszódott és a kos szarvát megfújva mi magunk is Ábrahámhoz hasonlókká válunk kinyilvánítva önzetlen Istenszolgálatunkat.3

shofar_basic.jpg

A sófár az idők során más fontos funkciókat is ellátott. Egyike volt a jeruzsálemi Szentélyben megszólaltatott hangszereknek, ahogy írva van: „Dicsérjétek kürtzengéssel, dicsérjétek lanttal és hárfával!”4 emellett az ókori Izrael hadseregének riadókürtjeként is szolgált5. A Szináj-hegynél történt isteni reveláció és a Tóraadás sófár hangjára történt6 és sófár hangra omlottak le Jerikó falai is.7

Sófárt szólaltattak meg a királyok felkenése [értsd koronázása] során8 de sófárt fújtak örömünnepek alkalmával is, mint például amikor Dávid király Jeruzsálembe hozta a Frigyládát.9

 

Újév napján három, pontosabban négy hangot szólaltatunk meg:

Tekia – egy hosszú hang

Svárim – három rövidebb, megtört hang

Truá – kilenc, igen rövid riadóhang

és a plusz egy hang a Tekiá gdolá – hosszan elnyújtott kürtszó

 man-blowing-shofar-israel.jpg

Összesen száz hangot szokás megszólaltatni, ennek az oka a következő. A bibliai Királyok könyvében a Debora prófétanő által vezetett zsidó hadsereg leverte a híres és félelmetes hadvezért, Sziszra (Sisera) seregét. A Bibliában olvashatjuk Sziszra anyja miképpen fohászkodott fia visszatértéért de hiába.10 A fohász 101 betűből áll. Mi azért fújjuk meg a sófárt azonban csak százszor és nem százegyszer, mert ezzel kérjük Istent, hogy a sófár hangja mulasszon el minden bánatot, kivéve az anya fia iránt érzett bánatát, mert egy anya sírása gyermekéért még akkor is meghatja a Mennyeket, ha a gyerek történetesen gonosz volt, mint Sziszera.   

  1. 4Móz 29:1
  2. 1Móz 22:11-13
  3. Babilóniai Talmud, Ros Hásáná traktátus 16a
  4. Zsoltárok 150:3
  5. Bírák 3:27, uo. 7:22, Nechemia 4:12-14, 1Sámuel 13:3, 2Sámuel 20:1,2Sámuel 20:22, Jeremiás 4:21, Hosea 5:8,
  6. 2Móz 29:16-19
  7. Józsué 6:1-20
  8. 2Sámuel 15:10, 2Királyok 9:13, Zsoltárok 47:6, uo. 68:6
  9. 1Krónikák 15:28, Zsoltárok 98:6
  10. 1Bírák 4. fejezet

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr1915135174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2019.09.20. 03:59:11

A záró gondolat alapelve tényleg szép gondolat.

Ursus Arctus 2019.09.21. 08:33:29

A sófárt hétköznapi alkalmakkor, egyszerű hívek megszólaltatják, vagy csak szertartásokkor azok vezetői?

Nem a poszthoz kapcsolódik másik kérdésem: miért "lekvár és jam" a blog neve?

Én vagyok az, aki nem jó. 2019.10.03. 13:42:25

Mivel ezen a blogon már olyan hozzászólást is olvastam, hogy a zsidók nem a Szentföldrõl származnak (semmi közük Jeruzsálemhez, mondja az UNESCO), hanem a kabaroktól, a Szentföldön pedig szittyák laktak, kérdem én, miért nem fújják a sofárt a magyar parlamentben a Jobbik képviselõi?

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása