Újévi gondolat

Képtalálat a következőre: „jews praying rosh hashanah”

Ma este kezdődik a zsidó újév, naplemente után átlépünk az 5780. esztendőbe. A ros hásáná-i imarend egyik központi eleme az a kettős, látszólag ellentmondásos megfogalmazás, amivel a Teremtőhöz viszonyulunk.

„Atyánk, Királyunk!” mondjuk számtalanszor a Félelmetes Napok során, hiszen azt szeretnénk, ha Isten olykor mint király, olykor pedig mint atya nyilvánuljon meg irányunkban.

A két fogalom, király és atya, ellentmondásban van egymással. A királyság távolságot feltételez, sőt, annál nagyobb a király, annál fenségesebb és annál nagyobb a hatalma, minél elérhetetlenebb, azaz minél távolabb van.

Ezzel szemben az atya, a szülő, akkor igazán jó, ha kapcsolatunk vele közeli és intim. Más szóval az atya annál inkább atya, minél közelebb van. Távolság és közelség, ez a kettősség jellemzi az újévet.

A távolság, a „din” vagy „gvurá”, azaz a bíráskodás és erő attribútuma, míg a közelség minden esetben „cheszed”, azaz jótétemény és szerető gondoskodás.

A Talmud bölcsei azt tanítják, hogy „az ember jobbja mindig húzzon közelebb, balja pedig mindig taszítson kissé”. Ez az alapja minden emberi kapcsolatnak, a gyerekneveléstől a párkapcsolaton át a barátságig. Egyrészről az ember engedje magához a másikat, húzzon közelebb, másrészről fontosak a szabályok és fontos a határok pontos lefektetése.

A titok a pontos „adagolásban” rejlik, ezt kérjük Istentől ezekben a napokban.

„E napon jött létre a világ, és e napon ülsz törvényt összes teremtményeden, úgy, mint gyermekeden vagy úgy, mint szolgádon. Ha mint gyermekeden könyörülj rajta, mint apa gyermekén; ha mint szolgádon, akkor rajtad függ a szemünk, míg megkönyörülsz rajtunk és napvilágra hozod igazunkat, Félelmetes és Szent!”

Kívánok mindenkinek boldog, békés, egészséges és gazdag újévet!

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr2215182046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása