Röviden a válasz: nem. Akkor milyen gyümölcs volt az, melyről a Bibliában olvasunk és aminek megevése okozta ez első emberpár kiűzését az Édenkertből?

A Tóra úgy fogalmaz: „És növesztett az Örökkévaló Isten a földből mindenféle fát, kívánatosát a tekintetre és jót az eledelre; az élet fája pedig a kert közepén volt, meg a jó és rossz tudásának fája... És megparancsolta az Örökkévaló Isten az embernek, mondván: A kertnek minden fájáról ehetsz; de a jó és rossz tudásának fájáról ne egyél arról, mert amely napon eszel arról, meg kell halnod.”¹

A Midrás irodalom bölcsei azt tanítják, hogy a Tóra ezért nem mondja meg milyen gyümölcs is volt pontosan a „jó és rossz tudásának fájának gyümölcse”, nehogy az ember megundorodjon attól a gyümölcstől mondván, hogy milyen negatív tapasztalat párul hozzá. 

Ennek ellenére, vagy éppen pont ezért, több verzió létezik:

Az első vélemény szerint a kérdéses gyümölcs szőlő volt, hiszen „nincs még egy olyan gyümölcs, melynek nedűje annyi szenvedést tud okozni, mint a szőlőé” fogalmaz a Talmud.³ A kabbalisztikus, misztikus irodalom megjegyzi, hogy Noé, miután elmúlt az özönvíz és elhagyta a bárkát, nem véletlenül elsőként szőlőt ültetett, bort készített és lerészegedett⁴. Tettének a célja nem pusztán a látott hatalmas pusztulás feldolgozása volt, hanem a szőlő gyümölcsének levével kívánta helyrehozni az első emberpár bűnét.⁵

Másik vélemény fügét sejt a misztikus gyümölcs mögött, hiszen a füge az, melynek leveleiből ruhát készített Ádám és Éva, miután a bűn után szégyellték mezítelenségüket.⁶

Harmadik vélemény szintén a Talmud egyes rabbijainak álláspontja, miszerint a kérdéses gyümölcs búza volt. Véleményüket arra alapozzák, hogy a búza fogyasztása adja az ember bölcsességét, pontosabban a búza fogyasztás segíti a tanulást.⁷ Szintén a Talmud mesterei jegyzik meg, hogy az Édenkertben a búza fán termett és nem gabona, hanem kenyérhez hasonló állapotban volt. Csak a bűn után „minősítette le” Isten kalászokká és tette a búza fogyasztásának (illetve tulajdonképpen a kenyér készítésének) folyamatát ennyire bonyolulttá. A messiási időkben, e vélemény szerint, a kenyér ismét „fán fog teremni”.⁸

A negyedik vélemény szerint a tudás fájának gyümölcse egy etrog nevű citrusféle volt. Ez adja írásom aktualitását is, hiszen az etrog egyike a szukot ünnepén használt csokor növényeinek (erről korábban ITT írtam). Az etrog növény különlegessége, hogy a gyümölcsnek hasonló az íze, mint magának a fának⁹, márpedig a Tóra úgy fogalmaz a bűnbeesés történeténél, hogy „És látta az asszony, hogy jó a fa eledelre és hogy gyönyörűség az a szemnek és kívánatos a megtekintésre”¹⁰

Ehhez kapcsolódó érdekes szokás, hogy szukot ünnepének végeztével, amikor már nincs szükség az ünnepi csokorra, terhes asszonyok le szokták harapni az etrog gyümölcs végét, ezzel biztosítva hogy könnyű szülésük legyen.¹¹

Persze létezik olyan álláspont is, mely szerint a „tiltott gyümölcs” egy különleges, ma nem létező gyümölcs volt, mely minden fent említett növény tulajdonságával rendelkezett.

Az, hogy a gyümölcs a közvélekedésben almát sejtet a Biblia görög és latin fordításának valószínű tévedése, ugyanis a latin „malum” szó egyaránt jelent gonoszt és almát.

Ha tetszett, kövesd a Lekvár és JAM-et a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

1. 1Móz 2:9, 16-17
2. Midrás, Berésit Rábá 15:7
3. Babilóniai Talmud, Bráchot tratktátus 40a és Szánhedrin traktátus 70b
4. 1Móz 9:18-20
5. Zohar 1:73a
6. 1Móz 3:7
7. Babilóniai Talmud, Bráchot tratktátus 40a és Szánhedrin traktátus 70b
8. Babilóniai Talmud, Bráchot tratktátus 40a és Szánhedrin traktátus 70b
9. Berésit Rábá 15:7
10. 1Móz 3:9
11. Rámbán, Mose ben Náchmán rabbi (1194-1270) 3Móz 23:40-hez írt kommentárjában
12. Ben Jehojadaa Babilóniai Talmud Bráchot traktátusának 40a-hoz írt magyarázata