A héber naptár szerinti Chesván hónap tizenhetedik napján1 (idén ez a nap a Gergely naptár szerint November 15-re fog esni) kezdett el esni az eső, tört fel a talajvíz és nyíltak meg az ég csatornái, melyek az emberiség pusztulását okozták Noé életének 600. évében2, a héber naptár szerinti (azaz a világ teremtése utáni) 1656. évben (idén 5780-at írunk, tehát az özönvíz 4124 éve kezdődött, ie. 2105-ben).
Mindösszesen egy év3 telt el a között, hogy Noé és családja beterelték az állatokat és maguk is beszálltak a bárkába és hogy lábuk újra szárazföldet érjen Chesván hónap 27-én, az 1657. évben.
A bárka megtette szolgálatát, reményt adott az emberiségnek, hogy Noétól fakadjon újra és lehetőséget adott a szárazföldi állatoknak is, hogy ismét szaporodjanak és megtöltsék a Földet.
A Tóra elmondása szerint a bárka Ararát hegyén4 „horgonyzott le”, vagyis inkább akadt fenn, a hegy sokak szerint a mai Örményország területén van. Tekintettel arra, hogy a bárkának a zsidó vallásjog nem tulajdonít különösebb jelentőséget (mert nem rendelkezett szentséggel, mint például a jeruzsálemi Szentély és annak tartozékai) nem sokat tudunk a bárka hollétéről. A Biblia alapján a Talmud egy azonban említést tesz a bárkáról. Azt olvassuk a Királyok könyvében Szénhéribről, az első jeruzsálemi Szentély idejében (cca. ie. 701-ben) Jeruzsálemet fenyegető hadvezérről: „Egyszer aztán, amikor imádkozott istenének, Niszróknak a templomában, a fiai, Adrammelek és Szárecer levágták karddal, maguk pedig elmenekültek Arárát földjére. Utána a fia, Észarhaddón lett a király.”5
A Talmud a fenti versben említett „niszrók” szót a héber „neszer” (נסר) szóval azonosítja, ami deszkát jelent6 és megjegyzi, hogy a pogány templom építéséhez Noé bárkájának egy darabját használták fel azt remélve, hogy csakúgy mint a bárka végső soron megmenekítette az embert a teljes pusztulástól, szerencsét fog hozni a templom építésénél is.
A Midrás irodalom egy másik esetet is említ7, ugyanis Szánhérib után vagy 200 évvel, mikor a gonosz Hámán ki akarta írtani a zsidókat élükön Mordecháj-al (Mardukeus), azt olvassuk Eszter könyvében: „Akkor ezt mondta neki [Hámánnak] a felesége, Zeres és a barátai: Csináltatni kell egy ötven könyök magas fát. Reggel pedig mondd a királynak, hogy akasszák fel rá Mordechájt! Azután vígan mehetsz a királlyal a lakomára. Hámán helyeselte ezt a dolgot, és megcsináltatta a fát.”8 A Midrás szerint a gonosz Hámán egyik fia annak a vidéknek volt a kormányzója, melyen annak idején Noé bárkája is földet ért és a lelkes ifjú a bárka egy darabját küldte meg apjának, hogy a zsidók vezetőjét felakassza rá. (Hiszen azt olvassuk mikor Isten Noénak megadta az építendő bárka mérteit, hogy „Így készítsd el azt: a bárka hossza háromszáz könyök legyen, szélessége ötven könyök és magassága harminc könyök.”9 Ötven könyök a bárka szélessége, pont, mint a bitófa magassága.)
Az, hogy a bárkát sokan próbálták megkeresni nem mai hóbort. Josephus Flavius a Zsidók története c. művében említi, hogy szokás volt Noé bárkájának darabjaiból amuletteket készíteni, hogy az megvédje viselőt a bajtól.10
A bárka helyét, az Ararat hegyet próbálta azonosítani Marco Polo is, aki azt írja utazásait elbeszélő könyvében: „Az Ararát hegyvidékben az egyik hegycsúcs serleg formájú, azt beszélik ezen állt Noé bárkája is, ezért úgy hívják Noé bárkájának hegye. Olyan nagy ez a csúcs, hogy két napig tart körbejárni. Tetején a hó egész évben megmarad és senki sem tudja megmászni. A hó ott sosem olvad el, azonban minden évben friss hó esik a régire, így a hegy egyre magasabb.”
Ha tetszett az írás kövess a Facebookon is https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/
- Babilóniai Talmud, Ros Hásáná traktátus 11b, Rabbi Eliezer álláspontja. Rabbi Jehosua szerint minden hat hónappal később, Ijár hónapban történt. Általánosan Rabbi Eliezer véleménye elfogadott.
- 1Móz 6:7
- 365 nap, tehát nem egy héber naptár szerinti év, hanem egy szoláris év.
- 1Móz 8:4
- 2Királyok 19:37
- Babilóniai Talmud, Szánhedrin traktátus 96a
- Jalkut Simoni Eszter könyvéhez 1056.
- Eszter 5:14
- 1Móz 6:15
- Zsidók története 1.3.6
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2019.10.30. 22:23:19
Bocimaster 2019.10.31. 00:33:21
2019.10.31. 06:16:35
mikocami 2019.10.31. 11:48:30
pizo 2019.10.31. 21:58:36
Zoli
huleaks4 2019.11.01. 06:33:58
Négyes_ 2019.11.01. 11:24:05
Világít a torony 2019.11.02. 03:57:05
pizo 2019.11.02. 14:29:34
Itt pedig a hajók hossz-szélességi arányairól olvashatsz:
hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9less%C3%A9g_(haj%C3%B3)
Zoli
Világít a torony 2019.11.02. 18:01:11
Kicsit ha gondolkodik az ember, maga is rájöhet, miért. A bárka semmilyen meghajtással nem rendelkezett. Se evezők, sem pedig vitorla. Irányíthatatlan volt. Az oldal felületei nagyok, a viharos szél össze-vissza forgatta volna. Ráadásként a magas hullámok, melyek előbb-utóbb oldalba kapták volna a bárkát, annak pedig borulás a vége.
A Wyoming tudtommal egy páncélozott csatahajó volt az első és második vh. között, erős meghajtással. Tehát kontrollálható volt. Én tudom, hogy a hívők számára valamiképpen hihetővé kell tenni a történetet, de maga a sztori sem állja ki a gondolkodás próbáját.
sovesz tomesz 2019.11.03. 10:22:25
Bocimaster 2019.11.03. 22:21:22
www.crossway.org/articles/10-crucial-archaeological-discoveries-related-to-the-bible/
www.premierchristianity.com/Past-Issues/2017/March-2017/9-archaeology-finds-that-confirm-the-New-Testament
factsandtrends.net/2019/01/03/10-exciting-discoveries-in-biblical-archaeological-in-2018/
Csak néhány a sok száz közül.