Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

Miért tilos a sertéstartás a Szentföldön?

41fj5ql8pgl_sx425.jpg

A minap egy rendkívül érdekes hírről lehetett olvasni: Izraelben egy olyan törvény lépett életbe ami csak a kóser sertéshús importját engedélyezi az országba. A hír már első olvasatra is rendkívül furcsa, hiszen azt talán még a zsidó vallási törvények és szokások területén kevéssé járatosak is tudják, hogy a sertés ab ovo nem kóser, hiszen a disznó (rituális értelemben legalábbis) tisztátalan állat (lásd lejjebb). A kóser sertéshús tehát nem létező fogalom.

Az új törvénynek nyilván az volt a szándéka, hogy eleve kizárja az Izraelbe történő sertéshús exportot, amellett, hogy az országban egy sokkal korábbi törvény szerint tilos sertést nevelni.1

Az, hogy miért tilos a sertéshús fogyasztása viszonylag egyértelmű a Tóra szövege alapján:

„És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván nekik: Szóljatok Izrael fiaihoz, mondván: Ezek az állatok, melyeket ehettek minden barom közül, mely a földön van. Mindazt, aminek hasadt patája van és pedig kettéhasadt patája, meg kérődző a barmok között azt ehetitek. De ezeket ne egyétek a kérődzők közül és a hasadt patájúak közül: a tevét, mert kérődző az, de patája nincs meghasadva, tisztátalan az nektek. És a tengeri nyulat, mert kérődző az, de patája nincs meghasadva, tisztátalan az nektek. És a nyulat, mert kérődző az, de patája nincs meghasadva, tisztátalan az nektek. És a sertést; mert hasadt patájú az és ketté hasadt a patája, de kérődzni nem kérődzik, tisztátalan az nektek. Húsukból ne egyetek és dögüket ne érintsétek; tisztátalanok azok nektek.”2

istockphoto-500022359-612x612.jpg

De vajon miért tilos sertést nevelni akár abból a célból, hogy húsát a nem-zsidó lakosság vagy export céljára értékesítsék?

Bár Izrael szekuláris ország, a törvény szellemisége a zsidó vallásjogból ered. Elsősorban érdemes tudni, hogy a háláchá (zsidó vallásjog) nem tiltja a nem-kóser állatok tartását vagy akár azt, hogy belőlük valamiféle hasznot származtasson egy zsidó kivéve, ha olyan állatról van szó, melynek tartási célja elsősorban az, hogy később elfogyasszák. Így például zsidó ember tarthat lovat, mely csakúgy mint a sertés nem kóser állat, ugyanakkor disznót, mivel tartásának elsődleges célja húsának fogyasztása, már nem szabad zsidó embernek tartani.3

Ugyan a nem-kóser állatok tekintetében nincs igazi különbség  a sertés vagy mondjuk a nyúl esetleg lóhús között, a disznó valahogyan mégis kiemelten negatív szerepet kapott a zsidó vallásjogban és szimbólumává vált a nem-kóser állatoknak. Ennek minden bizonnyal egyik oka, hogy a sertést a ló vagy a nyúlhússal ellentétben nagyon széles körben fogyasztják és fogyasztották régen is, így ez volt a „leglátványosabb” példája a nem-kóser állatoknak. Másik oka ugyanakkor az lehet, hogy a fenti bibliai vershez kapcsolódó kommentárok megjegyzik, hogy a sertés sunyi állat. Kívülről kósernek tűnik, a patája alapján ugyanis megfelel a páros ujjúak kritériumának, ugyanakkor nem kérődzik. Mintha azt mondaná, jegyzik meg a kommentárok, hogy „egyél meg nyugodtan, hisz látod, hasított a patám”4

Kifejezetten a sertés tartással kapcsolatban említ meg a Talmud egy esetet a második jeruzsálemi Szentély idejéből, mely mutatja, hogy a disznó mennyire „nem kívánatos állat” a Szentföldön:

„A Misna kijelenti, mindenhol tilos disznót nevelni. Bölcseink ezt a törvényt az alábbi okra vezetik vissza: amikor háború dúlt a Hásmoneus családban [mely az akkor Izraelben uralkodó család volt], Horkanosz [az egyik testvér] Jeruzsálem falain belül volt, a másik [testvér] Arisztobulosz pedig a falakon kívül állomásozott seregével. A belül rekedtek [akik a Szentélybeli szolgálathoz is így közel voltak] minden nap pénzt eresztettek le egy dobozban a falról és a kint állomásozók a pénzért állatot küldtek fel [a minden napi rendszeres Szentélybeli áldozatokhoz].

Egy bizonyos öreg ember, aki rendelkezett a görögök bölcsességével azt tanácsolta a kívül álló seregnek, hogy egészen addig nem lesznek képesek legyőzni [Horkanosz] seregét, míg a Szentélybeli áldozatok minden nap feláldozásra kerülnek [hiszen Isten védi Horkanosz seregét amiért megőrzik a Szentélybeli szolgálatot]. Ezért másnap, mikor leeresztették a dobozt a pénzzel, áldozati állat helyett egy disznót küldtek fel. Amint húzták felfele a kötelet, a disznó patája beakadt a fal közepébe és egész Izraelt hatalmas földrengés rázta meg, négyszázszor négyszáz párszá5 területen. Ekkortól mondták a bölcsek, hogy átkozott aki disznót nevel Izrael terültén és átkozott, aki görög bölcsességet tanít gyerekének!6

Kapcsolódó kép

A fenti történet olyannyira mély nyomott hagyott a zsidó vallásjogban, hogy míg más nem-kóser állat tartása engedélyezett (például a bőr felhasználásának céljából), a sertéstartás mindig is tilos volt zsidó ember számára.7

Nyomj egy like-ot és kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

 

  1. A törvény alól kivételt képeznek keresztény vagy keresztény-arab gazdaságok, ahol ez engedélyezett.
  2. 3Móz 11:1-8
  3. Sulchán Áruch Jore Déa 117:1
  4. Slomó ben Jichák rabbi magyarázata 3Móz 11:7-hez
  5. ókori hosszmérték
  6. Sulchán Áruch Chosen Mispát 409:2

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr8015295828

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Örömhernyó 2019.11.09. 10:22:27

A disznó sunyi állat lenne? Szerintem ránézésre se kóser.
A vallási diétákkal egyáltalán nem tudok azonosulni.
Buddhista barátnőm nem ehet hagymát, fokhagymát és vért. De hogy mi a vér, azt az alapján döntik el, hogy vörös színű-e. Tengeri állatok közül így egy csomót megeszik.
Elvileg gombát se ehetne, mert a buddhizmusban az nem egy pozitív teremtmény, mégis eszik. Értelme semmi.

Emmett Brown 2019.11.09. 13:44:25

A disznóhús azon a klímán nagyon hamar megromlik, gyanítom ez az egészségügyi szempont állhat a komplett tiltás mögött.

erkölcsi hulla 2019.11.09. 16:38:35

Szóval beakadt a patája a falba, ezt a bölcsek összetársították a földrengéssel, ezért átkozott aki disznót tart a szentföldön, plusz az összes görög tan is átkozott.

Logic rulez.

Én meg úgy hallottam ott is nevelnek sertést, mert hiába hogy nem kóser a sertés hús, de profitot azt hoz.

Tartalom 2019.11.09. 18:20:45

Bacon szalonna pirítva hmmm :)

Büszke_troll 2019.11.09. 18:39:31

Szerencsére zsiráfot ehetnek.

gigabursch 2019.11.09. 20:17:14

Ajjaj, akkor most mi lesz a sok-sok odaexportált Pick és Herz szalámikkal?

Van egy érzésem (nevezzük inkább mindennapi tapasztalatnak):
A mai zsidó világ ezt a kérdést baromira meghaladta.
Egy darabig még kitart névleg ez a zsidó a hagyomány és szabbatkor tényleg odafigyelnek rá, de ma már sokan tudják, hogy a tepertő finom és egészséges (tömény fehérje), a kolozsvári csodás, az abált tokaszalonna az ember nyelvén olvad, a szalámik fennségesek, egy jó bőrös oldalas egyenesen a tepsiből mennyei. A sólet meg csülökkel zseniális. S épp ezért le is tojják nagy ívben ezt a meghaladott kérdéskört.

A másik ok:
Sokezer éve ennek közegészségügyi okai voltak, aztán kerestek rá egy jól korreláló, de amúgy értelmetlen megfelelést* és vallási dogma lett belőle.
Aztán jött a szétszóródás, hogy hiába egészséges a banán meg a kivi, de a sarkkörön csak fókával és halakkal lehet túlélni a telet, mert más nincs. Ugyanakkor a trópusokon meg hamar fejreállnál egy kis bálnahústól...
Ahogy közép- és észak-Európában évezredeken keresztül a népélelmezés és a tél túlélésének záloga a disznóhús és a zsír volt, úgy ehhez igazodni kellett a diaszpóra-zsidóságnak is.
Erre jött a hüp-hü-hüp-barbatrükk => kóservágás. Ezzel a probléma vallásilag megoldva, hurrá, jöhetnek a hideg telek és a nyári hízlalások, a mi becsületes és valláshű zsidóink túlél mindent a lenézett gójokkal.
__________
*a korreláló és félrevezető statisztikákról csak egy érdekesség:
Ha valaki vesz egy statisztikát Trianon utáni Magyarország cigány populációjának létszámáról évről évre a mai napig és veszi azt, hogy hány hektáron van akác évről-évre a mai napig, akkor egy 0,98-at meghaladó korrelációjú görbesereget kap (ne kérjetek publiklást mert nincs(!), csak az adatok vannak meg, tessék utánajárni, mindegyik adat nyilvános) 1 cigány = 1 ha földterület, amin akác van. (jelenleg több, mint 800 e hektáron van akác)
Ezek után két logikus következtetést lehet levonni:
1) Az akác mégsem hungarikum, hanem egy kellemetlen etnikum
2) Az akácosok telepítésével a cigányság életterét erősítjük.

Következtetés(?):
Számoljuk fel az akácot Magyarorszgon(?)! És akkor minden probléma kipipálva... ólyeee

Kapcsolódó kérdés:
A bálványfa (köznépi hibás nevén: ecetfa (ami a valóságban egy teljesen másik fa)) brutális populációrobbanása mivel korrelál?

Visceroid 2019.11.09. 21:39:25

Jó, most ez olyan, hogy a muzulmánok szinte semmilyen kábítószert nem fogyaszthatnak, talán a vízipipa az egyetlen kivétel, mégis kedves Európába hozott menekültjeink mindig drogok és pia hatása alatt követik el a terrorcselekményeket. Szóval erről ennyit.

Örömhernyó 2019.11.22. 16:21:46

@Visceroid: Az iszlámban az van, hogy tilos sok minden, de ha mégis elköveted a részegeskedés, paráznaság, drogozás stb. bűneit, akkor ha a dzsihádban halsz meg, akkor mennybe jutsz mindenképpen. Tehát pont ezért élnek bűnös életet a dzsihádisták, mert ha harc közben odavesznek, akkor is mentesülnek minden következmény alól.
Lényegében ez van a katolikusoknál is, csak ott gyónással mentesül a hívő minden bűntől. A katolikus egyház tehát a hívei intim titkaira kíváncsi. A mohamedámok meg a híveiket a bűnöktől mentesüléssel akarják a hódító háborúra ösztönözni. A középkorban a keresztesekkel is pont ez volt, ha harcoltak a Szentföldön, akkor feloldozást nyertek.

@Tartalom: Bacon szalonna... Az vagy bacon vagy szalonna. Mindkettő finom, de más kategória.

kolompar lole 1116 2020.01.18. 13:15:10

Ehelyett simán csak a van, hogy arrafelé a disznónak olyan parazitái vannak, ami miatt nagyon lutri a fogyasztása, és ez került vallásilag megindoklásra.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!