Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

A bibliai My Little Pony

tinx_cropped-781x800.jpg

Ki gondolná, hogy a leginkább mitológiából ismert unikornis is egyike a Biblia titokzatos állatainak? Ami még ennél is érdekesebb talán, hogy a manapság gyerekjátékként kapható, a szivárvány színeiben pompázó egyszarvú nem is áll olyan távol bibliai elődjétől.

Az unikornis több népi kultúrában megtalálható így például a görögben, igaz, nem mitológiai alapon, hanem nagyon is valós, természetes leírásban. Először Ctesias említi, aki állítólag Indiában látta ezt a hosszú szarvval rendelkező színes állatot, de számtalan közel-keleti nép, így a perzsa is gyakran ábrázolja ezt a figurát.

A Bibliában egy misztikus állatot, a táchást, hozzák összefüggésbe az egyszarvúval. A Tóra említi, hogy amikor Mózes Isten parancsára a sivatagban vándorló zsidókkal megépíti a Gyülekezés Sátrát, táchásbőrt is használt.

„És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Szólj Izrael fiaihoz, hogy hozzanak nekem: ajándékot; minden embertől, akit szíve arra ösztönöz, vegyétek el a nekem szánt ajándékot. És ez az ajándék, melyet tőlük elvegyetek: Arany, ezüst és réz; kék bíbor, piros bíbor, karmazsin és bisszus, meg kecskeszőr; pirosra festett kosbőrök és táchásbőrök, meg sittimfa; olaj a világításra, illatszerek a kenetolajhoz és fűszeres füstölőszerhez; sóhámkövek és foglalókövek, az éfód és a melldísz számára. És készítsenek nekem szentélyt, hogy lakjam közepettük. Egészen úgy, amint én mutattam neked a hajlék mintáját és minden edényeinek mintáját, úgy készítsétek”1

(A magyar fordítású keresztény Bibliák, mint pl. a Károli-féle, a táchást delfinbőrnek fordítja, ami különösen furcsa, hiszen a delfin nem kifejezetten gyakori állat a sivatagban).

Más helyen a Tóra ismét megismétli a Sivatagi Szentély alapanyagainak felsorolását2, többet azonban a táchás nevű állatról nem hallunk. Egészen persze Ezékiel könyvéig, ahol ismét említésre kerül a táchás: „Tarka ruhába öltöztettelek, és táchásbőr sarut húztam a lábadra; gyolcsba takartalak, selymet terítettem rád”3 (Károli amúgy konzisztensen itt is delfinnek, mások bébifókának fordítják a táchást)

Az Ezékiel féle vers szerint a táchás olyan állat tehát, melynek bőre annyira kemény, hogy még cipőt is lehet belőle készíteni4. Mások azon az állásponton vannak, hogy Ezékiel verse allegória és a „cipő” valójában a Sivatagi Szentélyre utal, mely az Örökkévaló Isten földi lakhelye (hűen egy másik prófétai vershez, miszerint: „Ezt mondja az Örökkévaló: A menny az én trónusom, a föld pedig lábam zsámolya”5)

A Jeruzsálemi Talmudban6 három eltérő véleményt találunk a táchást illetően. Rabbi Jehuda szerint a táchás nem egy állat, hanem egy festék, Rabbi Nechemia szerint a táchás másik neve galaktinin7, más rabbik pedig azon a véleményen vannak, hogy a táchás egy sivatagi állat, mely történetesen kóser is.8

A Babilóniai Talmud bölcsei azzal a véleménnyel azonosulnak, miszerint a táchás bizony egy kóser állat, mely a sivatagban lakott.9 Azt is elmondják róla, hogy rendkívül ssok színben pompázott, a Midrás pedig a táchás leírását kiegészíti azzal, hogy nagyon hosszú szarvval rendelkezett (cca. 14 méter).10

Bölcseink azon a véleményen vannak, hogy ez a különleges, színes sivatagi egyszarvú nem volt gyakori állat. Sőt, összesen egyet teremtett belőle Isten, azt is a Sivatagi Szentély miatt.11

A 19. századi pozsonyi főrabbi, a világhírű Schreiber Mózes rabbi (1762-1839) kissé tompít ezen a megállapításon és megjegyzi, hogy a táchás rokonai ma is megtalálhatók (például az antilop), azonban a sokszínű, igen hosszú szarvú példányból csak egy volt, Mózes idején a Szináj sivatagban.12

Hogy a Bibliában említett misztikus állatok mennyire valóságosak, ITT írtam korábban.

Kövessen a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu

  1. 2Móz 25:1-9
  2. 2Móz 35:1-9
  3. Ezékiel 16:1
  4. Rabbeinu Avraham ben HaRambam magyarázata 2Móz 25:5-höz
  5. Ézsaiás 66:1
  6. Jeruzsálemi Talmud, Sábát traktátus 2:3
  7. A gelaktikinről sem igazán tudjuk micsoda, de minden bizonnyal egy festékanyagnak volt a neve
  8. Azok az emlős állatok kóserek, azaz rituálisan tiszták ezért fogyaszthatók, melyeknek hasított a patája és kérődzenek
  9. Babilónia Talmud, Sábát traktátus 28a-b
  10. Midrás Tánchuma, Truma szakasz 6.
  11. Jeruzsálemi Talmud és Midrás Tánchuma, lásd fent
  12. Chátám Szófer magyarázata a Talmud Nida traktátusának 51b oldalához

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr3215314334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!