A Zsoltárok könyve egyike a talán legismertebb bibliai könyveknek (a héber Biblia könyveinek felosztásáról ITT írtam korábban) és a közvélekedés Dávid királyt jelöli meg a 150 vers/dal szerzőjének. De vajon tényleg így van e? Tényleg Dávid írta a világtörténelem egyik legszebb és legmagasztosabb költemény-gyűjteményét?
A Talmud bölcsei a Zsoltárok szerzőit így sorolják1:
„Dávid írta a Zsoltárok könyvét, tíz ’öreg’ segítségével [akik]: Ádám [az első ember, a 92. zsoltár szerzője], Málkicedek [Sálem egykori királya, a 110. zsoltár kapcsolódik nevéhez], Ábrahám [a 89. zsoltár szerzője], Mózes [a 90. zsoltár szerzője], Hejman [az Ezrachita, a 88. zsoltár szerzője, egy kohén, azaz pap volt a jeruzsálemi Szentélyben2], Jedutun [egy levita volt, egyike annak a háromnak, akik Dávid megbízásából vezette a jeruzsálemi Szentély kórusát3, 39, 62 és 77. zsoltár], Ászáf [az ő zsoltárai az 50. és a 73-83-ig tartó összesen 12 zsoltár, ő egy másik volt a Dávid által kinevezett három karmester közül], és Korách három fia [akik nem haltak meg abban a felkelésben, amit apjuk szított Mózes ellen. Korách három fia feltűnően magas kort élt meg és még a Dávid féle jeruzsálemi Szentélyben is muzsikáltak. Ők a következő zsoltárokat költötték: 42, 44-49, 84, 85, 87-88]4.”
Hogy izgalmasabb legyen a dolog érdemes megjegyezni, hogy a Midrás szerint Jákob, aki ugyebár hat generációval Mózes előtt élt, a 20 év alatt, míg nagybátyjánál Lábánnál szolgált, maga is ismételgette a Zsoltárokat, hogy ezzel tartsa „magában a lelket” és ne távolodjon el Istentől azon az istentelen helyen.5
Mivel a Zsoltárok könyvét alapvetően Dávid királyhoz kötjük - és nem csak azért, mert a zsoltárok többségét valóban ő komponálta - a Talmud a felmerült kérdésre azt válaszolja, hogy azokat a verseket, melyeket nem Dávid maga költött, hanem hagyományban kapta a fent említettektől és amik az évszázadot, sőt évezredek során szájhagyomány alapján maradtak meg, Dávid lejegyezte.6
A Midrás bölcsei a Zsoltárok könyvét a Tórához magához hasonlítja annak dacára, hogy a Tóra „szerzője” Isten maga, Mózes „csak” lejegyezte, a Zsoltárok isteni sugallatra írt emberi alkotások.7 Ennek oka minden bizonnyal abban keresendő, hogy nem csak az emberiség nemzedékeit átölelő alkotásról van szó (hiszen Ádámtól Dávidig terjed a kompozíciók időszaka), hanem olyan műről, mely az ember alapvető vágyát tükrözi a világ Alkotója felé. Dávid király pedig, akinek anevéhez kötjük ezt a csodálatos alkotást minden zsigerében, élete minden pillanatában a Teremtőt szolgálta, tiszta őszinte szívvel. Ezért is hívja Dávidot Sámuel próféta úgy: „Izrael édes dalnoka”8
Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/
- Babilóniai Talmud, Bava Batra traktátus 14b-15a
- 1Krónikák könyve 6:33-34, 25:5
- 1Krónikák könyve 16:41-42, 25:1-6
- 4Móz 26:11, 2Krónikák 20:19
- Midrás, Berésit Rábá 68:12
- Babilóniai Talmud, Pszáchim traktátus 117a
- Midrás Tehilim
- 2Sámuel 23:1
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
