10 fontos tény Jeruzsálemről

 

dome-of-the-rock-western-wall-jerusalem-israel-lead.jpg

Nemrég 10 politikai tényt tettem közzé az izraeli-palesztin konfliktusról. Most hasonlóra vállalkozom Jeruzsálemmel kapcsolatosan. Sajnos a téma meglehetősen megosztó, amitől a tények azonban még tények maradnak.

  1. Jeruzsálem Izrael fővárosa. Ez igaz mind a modern Izrael államára, mind pedig az ókori Izraelre. A város ugyan már korábban is létezett, azonban Dávid király tette meg az ókori Izrael fővárosává cca. 3.000 évvel ezelőtt, a polgári időszámítás előtti 10. században. Itt koncentrálódnak a judaizmus legszentebb helyei, itt állt az első és a második Szentély, mely a zsidó Istenszolgálat központja volt. Zsidók kisebb-nagyobb létszámban mindig laktak a városban, az igaz azonban, hogy a második jeruzsálemi Szentély lerombolását követően (i.sz. 69-70) a zsidó jelenlét ingadozott, attól függően, hogy az éppen aktuális hatalom mennyire tűrte meg őket.
  2. Jeruzsálem központi szerepe a zsidó értékrendben vitathatatlan. Nemcsak ott található a judaizmus legszentebb helye (a Templom-hegy), de a város központi eleme minden zsidó imának, majd minden zsidó irodalmi műnek és zsidó szertartásnak. A zsidó esküvőkön jellegzetes pohártöréskor, mikor is a vőlegény a szertartás végén összetör egy üvegpoharat arra emlékeztetvén, hogy az öröm nem lehet teljes addig, míg a jeruzsálemi Szentély nem áll, a vőlegény a Zsoltárok könyvének azt a versét idézi miszerint: “Ha elfelejtelek, ó Jeruzsálem, száradjon le a jobbom, nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha nem emlékezem rád, ha nem Jeruzsálemet tartom legfőbb örömömnek!”1
  3. Jeruzsálem fontos vallási helyszíne a keresztény és az iszlám vallásnak is, mindkettő számos szent helyet tudhat ebben a városban. Keresztények számára leginkább a Feltámadás temploma, a Szentsír kert, a Getsemáné kert a legfontosabbak.
  4. Soha egyetlen arab vagy muszlim uralkodó sem gondolta Jeruzsálemet birodalmának vagy az iszlámnak fővárosává deklarálni.
  5. Miután Izrael 1948 Május 14-én kikiáltotta függetlenségét, a brit tisztek által vezetett Jordán hadsereg megtámadta az óváros zsidó negyedét. Kemény és keserves küzdelem után a város egésze az jordán hadsereg kezére esett. Ekkor a jordánok megszállták az óváros zsidó negyedét, Jeruzsálemet 18 éven keresztül szöget drótkerítés választotta ketté.
  6. 1967-ig Jordánia gyakorolt fennhatóságot Jeruzsálem Keleti része felett. Ez volt az egyedüli időszak az elmúlt ezer évben (a keresztes hadjáratok óta), amikor zsidóknak tilos volt a városban élni. A jordánok 60 zsinagógát, köztük műemlékeket is leromboltak, a meghagyottakból istállót vagy mellékhelységet alakítottak ki. Szintén hasonló sorsra jutott a 2.500 éves zsidó temető az Olajfák hegyén, melyben a sírokat megrongálták, meggyalázták. A helyére szállodát építettek, az építkezésben zsidó sírköveket is használtak.
  7. A jordán megszállás alatt keresztények nem voltak kitiltva a városból, ellentétben a zsidókkal, ők látogathatták szent helyeiket, persze szigorú felügyelet alatt és szép summáért cserébe. Ugyanakkor arra nem volt lehetőségük, hogy földet vagy ingatlant vásároljanak, iskoláikat szigorúan felügyelték és még a kersztény iskolákba is bevezették a Korán oktatását.
  8. Az 1967-es ún. hatnapos háború alatt az izraeli hadsereg visszafoglalta a város Keleti részét, benne az óvárossal. Az izraeli hadsereg elől menekülő jordán katonák számos épületet gyújtottak fel, romokat és pusztulást hagyva maguk mögött. 1967 óta, amióta Jeruzsálem egésze Izrael fennhatósága alatt áll, a történelem során talán először, honosodott meg a városban a szabad vallásgyakorlás és roham léptekben indult meg a város újjáépítése. Ma több, mint 50 keresztény templom és 33 muszlim imahely működik csak az óvárosban.

israeli_paratroopers_stand_in_front_of_the_western_wall_in_jerusalem.jpg

Izraeli katonák 1967-ben a Siratófal előtt

9.A zsidók 1864 óta a város lakosságának többségét adják. Ez jóval a cionista mozgalom megszületése előtt volt. 1967-ben a város zsidó lakosainak száma 197 ezer, palesztin lakosainak száma 68 ezer volt. Ma egymillióan lakják, lakosaik 60% zsidó, 38 arab, 2% pedig jellemzően keresztény.

10. Jeruzsálem területe ma 700 négyzetkilométer. Több, mint 60 múzeum és 1.500 park található benne. Évente több, mint 30 különböző fesztivált szerveznek Jeruzsálem szerte, a három monoteista vallás központi városa évi 3,5 millió turistát vonz.

+1 Jeruzsálem városa a zsidó Bibliában 669 helyen van megemlítve, több néven, mely nevek egyike Cion. A Korán nem említi a várost. (A Bibliát persze nem kell elfogadni hiteles könyvnek, de azért abban mindenki egyetért, hogy nagyon-nagyon régi, eredeti messze megelőzi az iszlámot.)

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/ 

  1. Zsoltárok 137:5-6

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr8415333468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Drago Brutic1 2019.12.02. 13:55:24

A Bookingon sikerült az arab negyed szélén, a Templom hegy szomszédságában foglalnom, öt méterre a checkpointtól. Elég hamar megértettük Jeruzsálem lényegét.
Volt, hogy a szálláshelyre csak hosszas magyarázkodás után jutottunk. Kb 10 méterre volt a zsidó negyed, de se zsidó, se turista nemigen volt ott. Azt sem értettük, miért nem engednek át a Templom hegyhez, miközben a palesztinok vigan jártak oda-vissza. Az utcánk még jeruzsálemi viszonylatban is speciálisnak számitott. Az együttélés kb abból áll, hogy a zsidók és palesztinok gyakorlatilag nem vesznek tudomást egymás létezéséről, mintha valami különleges szűrő lenne a szemükben, hogy véletlenül se nézzenek egymásra. Kétségünk sem volt, hogy a több száz gépfegyveres járőr nélkül milyen állapotok lennének itt.

vackor1 2019.12.02. 14:17:16

OFF : tudom, hogy csak elütés, de "rosszul" néz ki olajféknek, lehetőség szerint javítani kellene ... :))

( " Szintén hasonló sorsra jutott a 2.500 éves zsidó temető az Olajfék hegyén......" )

Weißkopf 2019.12.02. 15:27:24

"A Korán nem említi a várost." Na itt van a lényeg. Milyen alapon követelik maguknak 'szent város' gyanánt a muzulmánok, ha al-Quds (ahogy ők hívják Jeruzsálemet) 1× sem szerepel az ő szent könyvükben?

2019.12.02. 17:03:46

Ebbe az Alaptörvénybe nem lehet (ilyen könnyen) beleírni?

gigabursch 2019.12.03. 08:04:56

Mindenképpen érdekes írás volt.
Ahogy a közkeletű bölcsesség tartja: Jeruzsálemben az ember közel van a Jóistenhez.

A Korán kérdésben mitől tetszik ennyire biztosnak lenni?
Tehát ez elmélyül Korán kutatók állítják, vagy csak egy népi bölcsesség a neten?

Ám talán a legfontosabb kérdés (az egész régióra nézve)
Mikor lesz béke az Olajfák hegyén?
Mikor lesz végre szent a Szentföld?

Én vagyok az, aki nem jó. 2019.12.03. 08:48:46

Korán kérdésben (még idejében írom): valóban NÉV szerint nem szerepel Jeruzsálem a könyvben, de a bizonyos harmadik város mindig is fontos volt a mohamedánoknak is (és ez jól van így). Elõször Jeruzsálem felé imádkoztak, azután álltak át Mekka irányába, mindenesetre nem sértõ Istennek, ha arabul, arab módon tisztelik meg és imádkoznak Hozzá. Az AlQudsz (ne viccelõdjenek, a jelentése: a Szent) elnevezést a kereszteshadjáratok folytán kapta, ha már mindenkinek olyan fontos volt.
Vicc szerint péntek délutánonként az izraeli miniszterelnök felhívja Jeruzsálembõl a Jóistent, nem drága, csak helyi hívás.

Én vagyok az, aki nem jó. 2019.12.03. 08:57:59

@gigabursch: Onnan "tetszik ilyen biztosnak lenni", hogy értelmezett és elismerten hű francia fordításban olvastam a Quránt és egyéb véleményeket muzulmán szakértőktől. Nincs benne Ursalim (a név létezett pedig), de beleértik, beazonosítják. Joguk van a hitre. Egyébként (mint a Bibliában is !) a Quránban is vannak olyan sorok, amik nem muzulmán embert sokkolnak.

gigabursch 2019.12.03. 12:54:44

@Én vagyok az, aki nem jó.:
Köszönöm.

Igazában féltem, hogy a Korán (ha már idehaza így írjuk) kapcsán olyan infó jön, ami alapforrás nélkül kereng a neten és erre épül ezer és egy igazolás. (Ismert, hogy van bőven ilyen)

Az AlQudsz nagyon tetszik...
:-)

Ács Laci 2020.01.02. 14:13:56

@Weißkopf: Azon az alapon,hogy azt állítják,hogy Mohamed a lován a Templomhegyről szállt fel az égbe.Valamint ők is mondják,hogy Ibrahim /Ábrahám/ itt akarta feláldozni a fiát,Izmaelt. / nem tévedés,Izmaelt! / Ezért építettek oda 2 mecsetet is,ezért lett Mekka és Medina után az iszlám 3.legszentebb helye.Aki akarja,elhiszi...

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása