A rövid válasz nyilván az, hogy az egy Istenben. Ez kézenfekvő, hiszen a monoteizmust Ábrahám, a zsidó nép ősatyja fedezte fel, pontosabban fedezte fel újra. Ugyanis természetesen a bibliai Ádám vagy például Noé is egy Istenben hittek, hiszen mindketten kommunikáltak Istennel. Az lenne meglepő, ha nem hittek volna benne.
A Misna elmondja1, hogy tíz nemzedék telt el Ádámtól Noéig és szintén tíz nemzedék Noétól Ábrahámig, valahogy azonban „menet közben” feledésbe merült az egyistenhit és az emberek mindenféle fals isteneket imádtak, mert „nagy az ember gonoszsága, a földön és hogy minden indulata az ő szíve gondolatainak csak gonosz egész nap”2. Mígnem jött Ábrahám és újra bevezette a világba az egy, igaz Istent. (Ábrahámról bővebben ITT olvashatsz.)
Azt is gyakran halljuk, hogy a zsidóságban nincsenek dogmák, minden hitelv megkérdőjelezhető, vita tárgya. Hiszen a rabbinikus irodalom nem más, mint viták és nézetkülönbségek gyűjteménye vallási tézisek, bibliai versértelmezések vagy hagyományt érintő kérdésekben.
Azt tehát, hogy a zsidó ember hite milyen elveken nyugszik, úgy volna logikus, ha minden zsidó ember számára saját elhatározás kérdése volna.
Ugyanakkor a híres középkori filozófus, kodifikátor és vallási döntvényhozó, Mose ben Maimon rabbi (1135-1204), akit neve kezdőbetűi alapján Rámbám-nak is hívunk és akit a világ Maimonideszként is ismer, tizenhárom pontban foglalta össze a zsidó vallás hittételeit. Ezek a hittételek a Maimonidesz a Misna Szánhedrin traktátusához írt bevezetőjében kerülnek összefoglalásra3. Ez az a fejezet ugyanis, melynek nyitó misnája [paragrafusa] a következőt mondja ki:
„Egész Izraelnek része van a jövendő világban [értsd minden zsidó üdvözül], ahogy mondva van: ’ Egész néped igaz lesz, örökre birtokában lesz az ország’4.”
Ha tehát a Misna ilyen súlyos kijelentést tesz, a Maimonidesz helyénvalónak érzi rögzíteni, hogy melyek azok a hitelvek, melyek érdemesnek teszik a zsidót arra, hogy üdvözüljön. A tizenhárom hittétel a következő:
- Isten abszolút létezése. Azaz Isten a mindennek teremtője, ő teremtette és irányít minden teremtményt. Istenen kívül nincs más létezés, nincs Istentől független teremtmény. Ahogy a Tóra fogalmaz: „Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened.”5
- Isten egysége. Azaz Isten egymaga van, ő minden egyben, mégsem osztható. Ahogy a Tóra fogalmaz: „Halljad Izrael, az Örökkévaló az Istenünk, az Örökkévaló egy.”6
- Istennek nincs testi létezése. Istennek nincs fizikai formája, így amikor a Biblia olyan kifejezéseket használ, hogy „Isten karja” vagy, hogy „Isten látta”, az allegorikusan értendő, hiszen a Tóra azért, hogy megértsék, az emberek nyelvén van írva7.
- Isten felétel nélküli léte. Isten az első és Isten az utolsó, létezése nem függvénye semminek. Erre utal a Tóra, mikor azt írja: „Az örök Isten a te menedéked.”8
- Isten eléréséhez nincs szükség közvetítőre. Csak Istenhez érdemes imádkozni, hiszen senki vagy semmi más nem hasonlatos Istenhez. Ahogy a Tóra fogalmaz: „Ne legyenek neked más isteneid az én színem előtt.”9
- A prófécia létezése. Elfogadjuk, hogy a próféták által közvetített próféciák Istentől származnak. Erre a Tóra számos helyen utal, így például: „Ha támad közüled próféta.”10
- Mózes elsőbbsége a próféták között. Semelyik próféta nem állt azon a szinten mint Mózes. Míg mindenki más valamilyen transz állapotban vagy álomban prófétált, Mózes szemtől szemben beszélt Istennel, miként egy ember beszél felebarátjával. A Tóra megfogalmazása szerint: „Szemtől szembe beszélek vele.”11
- A Tóra Istentől származik. Tóra a mennyből származik, azaz hogy tudjuk, hogy az egész Tóra, amit ma a kezünkben tartunk, az a Tóra, ami Mózes által adatott, tehát mindenestül isteni eredetű. Ez azt jelenti, hogy Istentől kapta, olyan módon, amit a hasonlattal „beszédnek” nevezünk.
- A Tóra örökérvényű. Nem volt és nem lesz más szövetség, melyet Isten kötött, mint a Tóra törvényei. Isten nem változtatja meg szavát, nem változtatja meg törvényeit sem. Erre bizonyíték a Tóra azon verse, ami úgy fogalmaz: „Mindazt, amit én parancsolok nektek, azt őrizzétek meg, hogy megtegyétek; ne tégy hozzá és ne vegyél el belőle.”12
- Isten aktívan részt vesz a világ működésében. E hitelv szerint Isten „részvétele” a teremtés folyamatában nem állt meg a teremtés végén, hanem Isten folyamatosan irányítja a világot és részt vesz az emberi sorsok irányításában. Erre utal a Tóra verse „És látta az Örökkévaló, hogy nagy az ember gonoszsága a földön.”13
- Jutalom és büntetésben valósága. Isten megjutalmazza azt, aki megtartja a Tóra parancsolatait, és megbünteti azt, aki az ő rendelkezéseit áthágja. Ahogy a Tóra írja: „És most, ha megbocsátod bűnüket…! Ha pedig nem, törölj ki engem a te könyvedből, amelyet írtál.” Erre Isten válaszolt: „Aki vétett ellenem, azt törlöm ki könyvemből.”14
- A Messiásban eljövetele. A megváltásban való hit egyike a fontos alaptételeknek még akkor is, ha az ígért megváltás késlekedik. Erre utal a Tóra, mikor úgy fogalmaz: „Ha lesznek a te kivetettjeid az ég végén onnan is összegyűjt téged az Örökkévaló, a te Istened és onnan is elvesz; és bevisz téged az Örökkévaló, a te Istened az országba, melyet elfoglaltak őseid, hogy (ismét) elfoglaljad; jót tesz veled és megsokasít jobban, mint őseidet.”15
- Hit a hallottak majdani feltámadásában. A messiási kor egyik első mozzanata lesz a holtak feltámadása, mikor a lelkek egy időre visszatérnek fizikai testükbe, hogy jótetteikért, melyeket együtt követtek el, együtt kapják meg jutalmukat.
Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha ez ember egyik vagy másik hittételben nem hisz, még akkor sem, ha történetesen a tételek nagyját elfogadja. Vajon akkor már „istentagadó” valaki? Vajon az egyes tételek elfogadása egyforma súllyal esik a latba?
Minden bizonnyal nem. Erre utalhat Joszef Albo rabbi (1380-1444) a Széfer haIkárim című munkájában megfogalmazott vélemény, mely szerint a tényleges „eretnekséghez” az szükségeltetik, hogy valaki alapvetően három hittételt ismerjen el: Isten abszolút létezése, Isten megjelenése a Szináj hegynél és Isten igazságossága.16 Mások megjegyzik, hogy ebbe a három tételbe tulajdonképpen mind a tizenhárom gondolat belesűríthető.
Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/
- Misna, Avot traktátus
- 1Móz 6:5
- Misna, Szánhedrin traktátus 10:1
- Ézsaiás 60:21
- 2Móz 20:2
- 5Móz 6:4
- Babilóniai Talmud, Bráchot traktátus 32b és Szánhedrin traktátus 90b
- 5Móz 33:27
- 2Móz 20:3
- 5Móz 13:2
- 4Móz 12:8
- 5Móz 13:1
- 1Móz 6:5
- 2Móz 32:32-33
- 5Móz 30:4-5
- Széfer háIkárim 1:26
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Alick 2019.12.04. 12:22:05
Jupiter -> Iovi -> Jahve ..?
Aglaya 2019.12.04. 19:43:15
Ha elvileg minden embert ő teremtett, vagy az ő teremtmenyétől származik, hogy engedhette már a próféták korában, hogy a zsidók lemészároljanak teljes népeket. És bűntette a kegyelmet. Akárhogy is próbálják magyarázni, ez nem igazságos.
Serény Vélemény 2019.12.05. 07:16:02
Frappáns. A teremtés könyvének első fejezetének első versében* miért van az "Isten" szó -- tudomásom szerint "Eloah" -- többes számban, tudomásom szerint: "Elohim"?
*Kezdetben teremtette Isten az egeket és a Földet.
Én vagyok az, aki nem jó. 2019.12.05. 12:55:00
Én vagyok az, aki nem jó. 2019.12.05. 12:58:12
Én vagyok az, aki nem jó. 2019.12.05. 13:05:32
Aglaya 2019.12.05. 13:06:25
Keresztényként felnőve olvastam az ószövetséget - bibliát, és ott leginkább gyilkosság, hazugság jutalmazása van, Isten saját magának mond ellent, cáfolja meg magát. Gyilkolja saját népét is, pl a Szövetség ládájával. Hol itt az igazságosság, kegyelem?
Én vagyok az, aki nem jó. 2019.12.05. 13:37:37
Serény Vélemény 2019.12.05. 14:04:10
Másrészt szerény véleményem szerint az egész ószövetségtől abszolút idegen az általad említett "elvont" gondolkodásmód, amit egyébként is az abszolút bálványimádó görögök találtak föl, talán csak az ie. 6. század környékén.
A "házasság" egy olyan dolog, amiben ketten vannak. (Originál formájában természetesen.)
Az "élet" egyáltalán nem 'egy' valami, hanem mi van akkor, ha legalább kettő?
(Szellemi-spirituális értelemben is van élet, meg biológiai értelemben is, a biológiai élet vége nem jelent(het)i a spirituális élet végét.)
Én vagyok az, aki nem jó. 2019.12.05. 15:41:30
Én vagyok az, aki nem jó. 2019.12.05. 15:51:14
Én vagyok az, aki nem jó. 2019.12.05. 16:26:10
Aglaya 2019.12.05. 18:23:42
Serény Vélemény 2019.12.05. 18:50:45
www.istenkereso.hu/letoltesek/tanitasok/Raj_Tamas-Istennevek_a_Bibliaban.pdf
Erre gondoltam. Persze nem biztos, hogy autentikus a forrás.