A misztikus démon, Lillit, minden gonoszság megtestesítője

demoness_by_blackwell_art-db9meut-e1524005107408.jpg

Szinte lehetetlen úgy démonokról vagy misztikus teremtményekről szóló irodalmat olvasni vagy filmet nézni, hogy az ember találkozna Lillittel, a démonkirálynővel. Ki is Lillit, ez a rejtélyes, bibliai karakter?

A Bibliában mindössze Ézsaiás könyvében (34:14) találkozunk Lilittel (vagy Lillitekkel, mert például a Qum-ráni Ézsaiás tekercs többesszámban ír a démonról), de túl sokat nem tudunk meg róla. A fordítások többsége egyszerűen csak boszorkánynak fordítja, pedig Lillit, a zsidó hitvilág szerint jóval több annál.

:ופגשו ציים את־איים ושעיר על־רעהו יקרא אך־שם הרגיעה לילית ומצאה לה מנוח

"Ott találkozik a vadmacska a hiénával, egyik pusztai démon a másikkal. Ott pihen meg a boszorkány (Lillit), ott talál magának nyugvóhelyet."

Ugyanis a legenda szerint Lillit Ádámnak, az első embernek volt első felesége 1, aki kielégíthetetlen szexuális vágyával és gonosztevéseivel vívta ki Isten haragját, ezért Isten „visszaküldte őt a föld porába”2 és megteremtette Chávát (Éva), a nőt akitől az emberiség származik 3.  Lillit azóta is minden démonok anyja, akiről a Talmud azt meséli, hogy naponta megöl számos gyermekei közül százat 4

Egy, a Midrásban megfogalmazott vélemény felhívja a figyelmet arra, hogy Mózes első könyvének elején két külön helyen is leírásra kerül az ember teremtése, először rövidebb, majd részletesebb módon.

Az első, rövid leírásban a Tóra említést tesz arról, hogy az első teremtett ember, Ádám, egy „kétnemű lény” volt: „És teremtette Isten az embert az ő képmására, Isten képmására teremtette őt; férfinak és nőnek teremtette őket.”5

Később kerül azonban csak leírásra az, hogy a nemek szétválasztása miként is zajlott: „És mondta az Örökkévaló Isten: Nem jó, hogy az ember egyedül van, alkotok számára segítőt, neki megfelelőt [...] Akkor bocsátott az Örökkévaló Isten mély álmot az emberre, hogy elaludt; ekkor kivett egyet annak bordáiból és húst zárt helyébe. És alakította az Örökkévaló Isten a bordát; melyet kivett az emberből, asszonnyá és elvitte azt az emberhez.”6

Ennek alapján, így a Midrás, Ádámnak a köztes időszakban volt egy első felesége, aki hozzá hasonlatosan a földből lett teremtve (nem úgy, mint Éva, aki Ádámból lett „kivéve”), ezért rendkívüli erővel bír. Amikor azonban ez a „házasság nem működött”, a már említett okok miatt, Isten megszüntette az első feleség, Lillit fizikai ábrázatát és a szellemvilágba száműzte.

Az legenda szerinti első emberpár kapcsolatáról a leginkább leíró módon az Otijot ben Szira című, valószínűleg a nyolcadik vagy kilencedik században írt héber-arameus krónika beszél. A szöveg, talán autentikusságának hiánya, a szerző világnézeti gyengeségei vagy túlságosan szexuális tartalma miatt némileg száműzött volt a rabbinikus irodalomban. Itt találunk részletes leírást mi is volt az „ütközési pont” Ádám és Lillit közt:

„Ezután a király fia megbetegedett. Nebuchadnezár így szólt: ’Gyógyítsd meg fiamat, máskülönben megöletlek.’ Ben Szira ekkor leült és egy amulettet írt, benne Isten titkos nevével és beleírta a gyógyítás angyalainak nevét, formáját, ábrázatát, szárnyuktól a lábukig. Nebuchadnezár ránézett az amulettre és azt tudakolta: ’Kik ezek?’

’Az angyalok a gyógyítás angyalai, Szenoj, Szánszenoj és Számángelof. Mikor ugyanis Isten Ádámot teremtette, azt mondta ’Nem jó az embernek egyedül’ 7. Ekkor nőt teremtett a föld porából, ahogy Ádámot is teremtette és Lillitnek nevezte. Ádám és Lillit azonnal veszekedni kezdtek. Lillit azt mondta: ’Nem leszek alul’ [szexuális együttlét közben], Ádám is azt mondta: ’Én sem leszek alul, csakis felül’. Lillit kijelentette: ’Egyenlők vagyunk, hiszen mindkettőnket a föld porából teremtettek.’ De nem hallgattak egymásra. Amikor ezt Lillit megelégelte, kimondta Isten titkos nevét és léggé vált. Ádám odaállt Isten elé és ezt mondta ’Világ Ura! A nő, kit mellém adtál elszökött.’ Ekkor Isten ezt a három angyalt küldte, hogy hozzák vissza [Lillitet]. Isten ekkor azt mondta Ádámnak: ’Ha visszajön, akkor abból látszik, hogy rendjén való, hogy így teremtettem. Ha nem, akkor arra ítéltetem, hogy naponta száz gyereke hal majd meg.’ Az angyalok Lillit nyomába eredtek és a tengeren érték utól, ott, ahol később az egyiptomiak fulladtak meg [a kivonuláskor]. Elmondták Isten üzenetét, de Lillit nem hallgatott rájuk. Az angyalok azt mondták neki: ’Akkor a tengerbe fojtunk!’

’Hagyjatok!’ mondta Lillit. ’Csak azért lettem teremtve, hogy gyermekekre rontást hozzak. Ha a gyerek fiú, úgy nyolc napig [a körülmetélés napjáig] hatalmam lesz felette, ha lány, akkor húsz napig.’

Mikor az angyalok ezt meghallották, kérték, hogy térjen vissza. De ő [Lillit] Isten nevére megesküdött: ’Ha látom Szent Nevedet egy amuletten, nincs hatalmam a gyermek felett!’ Abba is beleegyezett, hogy naponta száz gyereke meghalljon. Ezért naponta száz démon hal meg és ezért írjuk fel a neveket az amulettre. Ha ezt Lillit meglátja, emlékezik majd esküjére.’ mondta Ben Szira.” 

Lillit, az éjszaka és a sötétség királynője, aki démonként is fékezhetetlen szexuális vágyával bűnbe csalja nem csak Ádámot, az első férfit, de kihasználva a férfiak gyengeségét, megkörnyékez bárkit, aki akár csak egy kicsit is sérülékeny. A Talmud egy helyen óva int attól például, hogy az ember szándékosan vagy gondatlanságból olyan helyzetbe kerüljön, ahol megkörnyékezheti őt a gonosz éjkirálynő, ugyanis „tilos egy férfinek egyedül [értsd olyan épületben, ahol senki más nincs rajta kívül] aludnia egy házban, nehogy Lillit hatalmába kerítse.9 s-51611c8396b53c3e4758b4915d20c024ffe2a155.jpg

Lillit történetét a kabbalisztikus irodalom fő műve, a Zohár akként is értelmezi, hogy Lillit nem cask Ádám első felesége volt, de később a Sátán felesége lett. Lillit így az isteni dicsfény ellentettje és megtestesíti mindazt, ami ellentéte a szentségnek.

A későbbi irodalom, főként a zsidó meseírás, mindenféle egyéb jellemtulajdonságot aggatott Lillit démonkirálynőre, a visszautasíthatatlan, mindenkit megkörnyékező, az ember legféltettebb kincse, a védtelen gyermek felett uralkodó gonosz képét.

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

  1. Babilóniai Talmud Eruvin traktátus 100b, Nida traktátus 24b, Sábát traktátus 151b
  2. Midrás Berésit Rábá 22:7, Zohár 34b
  3. Midrás Berésit Rábá 18.4
  4. Babilóniai Talmud Bava Bátrá traktátus 73a
  5. Móz1 1:27
  6. Móz1 2:18-21
  7. 1Móz 2:18
  8. Otijot Ben Szira 23a-b
  9. Babilóniai Talmud Sábát traktátus 151a

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr2415385340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Örömhernyó 2020.01.04. 01:05:51

Ha Ádám hagyta volna, hogy Lillit legyen felül szex közben, akkor ez az egész cirkusz elkerülhető lett volna. Ma ez nem lenne ellenére egy férfinak se, sőt, örülünk, ha egy nő nem egy zsák krumpliként fekszik és ha nem csak elviseli a férfit magán szex közben, hanem nyeregbe száll.
Ádám és Lillit is földből lett teremtve, egyenlőek voltak. Emancipált nő volt, de ezt Ádám nem tudta elfogadni.

"a Tóra említést tesz arról, hogy az első teremtett ember, Ádám, egy „kétnemű lény” volt: „És teremtette Isten az embert az ő képmására, Isten képmására teremtette őt; férfinak és nőnek teremtette őket.”"

Tehát Isten a saját képmására kétneműnek teremtette az embert. Tehát Isten kétnemű lény. Érdekes, nagyon emancipált dolog. A genderelmélet korai megjelenése ez. Erről mit gondolnak vajon a keresztények?

Az is figyelemreméltó, hogy Lillitről nem nagyon beszélnek a kereszténységben, pedig közös a teremtéstörténetet a zsidóktól vették át a keresztények.

A zsidó vallásnak ezekről a vonatkozásairól sose hallottam, nagyon érdekes, kicsit a görög mitológia irigy, szexuálisan túlfűtött, erőszakos, esendő isteneihez hasonlítanak ezek a zsidó vallási alakok. Trónok harca jellegű cool story.

GABOR 2000 2020.01.04. 02:49:44

"Szinte lehetetlen úgy...olvasni vagy filmet nézni, hogy az ember találkozna..." Inkább így: az ember NE találkozna. Értem, hogy mire gondoltál, de ez így pont az ellenkezőjét jelenti. Egyetlen kis szócska, de micsoda különbség... Ilyen blamával nem szabad kezdeni egy amúgy érdekes írást. Vagy ha mégis, akkor a poszt nem ér sokat... Válassz!

agarik 2020.01.04. 07:44:19

Hú, már itt is telibe hazudik a posztíró, és teológiát idéz az eredeti történet helyett.

Lilit "bűne" ugyanis mindössze annyi volt (éna sztorit magában a Talmudban olvastam, hála a judaista önteltségnek van angol fordítás, teljes - ezt a lábjegyzetekbe mentett öncenzúrából tudjuk, lol -, amire elfelejtették ráírni a copyright jelzést, így mostanra jogdíjmentes, továbbiakban el nem titkolható), hogy felül akart lenni szex közben, de nehunn mán egy nőstény domináns akarjon lenni. Végül megszökött. Nem lett visszaküldve sehova, egyszerűen átmászott a Falon, ki az Édenkertből.
Herr Gott meg küldte utána a sameszait, kinyírni a szerencsétlen nő kölkeit.
Szóval a sztoriban nem Lilit a gonosz. Mr. Isten a gonosz.

Egyébként a posztírónak sikerült összekevernie Lilit történetét a pre-adamiták történetével, drakulálok.

Haloperidol 2020.01.04. 07:52:27

@Örömhernyó:
Hol van ebben genderelmélet? Pontosan ellentmond a jelenlegi genderelméletnek.

A keresztény (legalábbis a katolikus) teológiában ez a teremtési motívum nagyon hangsúlyos.

Az ember az eredeti, paradicsomi tökéletességet (férfi és nő tökéletes egységét) csakis a szentségi házasság során érheti el: külön lettek választva, de a házasságban újra egy test lesznek. Ezt nagyon konkrétan Jézus is kifejti Mk 10, 6-9-ben.

Pontosan ezért ellenzi a katolikus egyház a melegházasságot: két férfi vagy két nő nem tud egy testté lenni, vagy ha mégis, akkor nem tökéletes az egység.

Buchhalter 2020.01.04. 09:11:10

@agarik: elég zavaros az írásod.Linkekkel alá tudod támasztani,vagy csak dobálozol feleslegesen,hogy te okosabb vagy mint a bloger?

Örömhernyó 2020.01.06. 08:00:01

@Haloperidol: Isten kétnemű volt, így teremthette a maga képére a férfit és nőt (Ádám és Lillit). Tehát Istennek két neme van. Biszex, genderfluid stb. És Ádám és Lillit egy anyagból, a földből lett teremtve, tehát egyenrangúak.
Tehát Isten nem egy szakállas vén fószer, amilyennek a katolikusok ábrázolják, hanem kétnemű. Ádám és Lillit egyenrangú volt.
Aztán jött Ádám, aki patriarchális módon nem engedte lovagolni Lillitet szex közben, ezért kerítettek helyette egy alárendelt nőt, Évát, akit oldalbordából teremtett Isten. Tehát egy férfi testrészt formalt nővé. Tiszta genderváltó, szexváltó beavatkozás, (transition).
Én a feministák helyében nyomnám ezt a Lillit témát a katolikusok arcába, mert a keresztények egyáltalán nem ismerik ezt a Lillit sztorit. Onnan kezdik, hogy Ádám és Éva. Mert ez a patriarchalis társadalomnak és a vatikáni eliteknek tetsző sztori.

Örömhernyó 2020.01.06. 08:02:47

@Haloperidol: A katolikus papok nem házasodhatnak, tehát senkivel nem lesznek eggyé. Hol itt a tökéletes egységre törekvés. És ez a katolikusok szerint egy szentség. Gyerekekel persze szexelnek, az nem probléma...

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása