Miközben az emberi természet hajlamos az örök elégedetlenségre, néha nem árt megállni egy pillanatra és átgondolni micsoda fantasztikus időket élünk.

A zsidó bölcseletben van két egymásnak látszólag ellentmondó gondolat. Egyik helyen mestereink azt tanítják, hogy „Ki az igazán gazdag? Aki megelégszik osztályrészével.”¹ Más helyen ugyanakkor azt olvassuk, hogy az emberi természet olyan, hogy „akinek van száz [egységnyi valamilye, például forintja] az kétszázat akar, akinek kétszáz van az négyszázat.”²

Egyrészről az ember legyen elégedett, hiszen aki nem tud örülni annak ami van, az egy percre sem lesz boldog az életben, másrészről azonban legyen bennünk egyfajta egészséges ambíció, hiszen aki „megtesped” az aktuális helyzetében az, sosem jut majd egyről a kettőre.

Amikor az ember híreket olvas hajlamos azt gondolni, hogy mennyire borzasztók a dolgok, de tudnunk kell, hogy ez azért is van így, mert a hírekbe csak a „hírértékkel bíró” ügyek kerülnek be. Az, hogy ha valami rendeltetésszerűen működik, ritkán produkál olvasottságot vagy nézettséget.

Miközben sokan a világvégét vizionálják, a Föld túlnépesedését, a klímaváltozás katasztrófáját, atom és világháborút, látni kell, hogy soha nem volt jobb az élet a Földön, mint most.

1. Soha nem volt ilyen hosszú a várható élethossz. Az ENSZ népesedéssel foglalkozó részlegének adatai szerint 2019-ben a várható élettartam világátlagban 72,2 év. Csak az elmúlt tíz évben három évet hosszabbodott ez a szám. Ez elképesztő szám, az elmúlt egy évtized alatt napi 8 órás hosszabbodást jelent. Az okok közt a jobb minőségű táplálkozást, az orvoslás fejlődését és az életkörülmények javulását nevezik meg leginkább.
2. Soha nem volt ilyen alacsony a gyermekhalálozás. A gyermekhalálozás aránya az elmúlt majd 30 évben folyamatosan csökkent. Míg 1990-ben 12,6 millió gyermek halt meg egy évben azelőtt, mielőtt elérte volna az 5 éves kort, 2017-ben ez a szám már „csak” 5,4 millió gyermek volt, mely 57%-os csökkenést jelent. A trend napjainkban is folytatódik.
3. Soha nem volt ilyen alacsony a szegénységi ráta. Persze a szegénység fogalma bizonyos tekintetben relatív és az egyes korok szegénysége nem feltétlenül könnyen összehasonlítható, ugyanakkor érdemes tudni, hogy a 19. század közepén a világ lakosságának több, mint 90%-a élt mélyszegénységben. (A szegénységet az ENSZ mérése napi 2 dollárban állapítja meg.) A 2010-es évekre az arány 10% alá csökkent, 2019-ben már 8,6% alatt volt. 1990-ben még mintegy 1,9 milliárd ember élt mélyszegénységben, most ez cca. 710 millió, ami különösen nagy eredmény, ha hozzávesszük azt a tényt, hogy a Föld lakossága majd 2 milliárddal nőtt az elmúlt húsz évben, ráadásul a növekmény jelentős részben a szegényebb országokból származott.
4. Jelentősen nőtt a középosztály aránya. Miközben egyénekre természetesen nem feltétlenül igaz, összességében azonban elmondható, hogy a középosztály soha nem látott „szeletet hasít ki” a társadalomból. A Brookings Institution felmérése szerint a világ lakosságának nagyobb része tartozik a közép illetve a felsőosztályba, mint az alsóba. Persze itt is meg kell említeni, hogy a nemzetközi mérce a közép vagy felsőosztály megállapításához nincs túl magasan, mégis ki lehet jelenteni, hogy egy ma középosztálybeli ember életkörülményei lényegesen jobbak, mint egy gazdag emberé 100 évvel ezelőtt.
5. Gyakorlatilag eltűnőben az analfabetizmus. A 2010-es évekre a 15 évnél idősebb lakosság több, mint 86%-a tud írni és olvasni. 1820-ban mindössze 12% tudott, ma 14% nem tud. Ez a szám még 1960-ban is mindössze 42% volt.
6. Soha nem volt ilyen magas a nők iskolázottsága. Ma több nő ül iskolapadban mint férfi. Az UNESCO adatai szerint 2017-ben a nők mintegy 12,5, a férfiak mintegy 12,4 évet töltenek átlagban különféle iskolákban.
7. Jelentősen csökkent az éhezés. Miközben a tavalyi évben némileg magasabb volt az éhezők száma világszerte, mint egy évvel korábban (820 millió vs. 811 millió), az éhezők száma összehasonlíthatatlanul alacsonyabb, mint valaha a történelemben. Érdekes módon éhezők nem csak a legszegényebb országokban, de a gazdag és fejlett országokban is vannak, igaz, számuk és arányuk jóval kisebb.
8. Soha nem volt ennél nagyobb az erdővel borított területek mérete. Bár soha nem látott mértékű gabonát termesztünk, előállításához mégis arányosan kevesebb területre van szükség mint korábban bármikor. Gregg E. Easterbrook amerikai közgazdász számítása szerint az Egyesült Államokban 1,1 milliárd véka búza termesztéséhez 1950-ben 340 millió négyzetkilóméter termőföld kellett, 2015-ben 2 milliárd véka termesztéséhez elég volt mindössze 223 millió négyzetkilóméter. Azaz majdnem kétszer annyi búza termett kétharmadnyi területen. A Yale Egyetem becslése szerint kb. 3 trillió fa van a világon, egy emberre mintegy 400 fa jut.
9. Jelentősen csökkent a gyilkosságok száma. Európa legtöbb országában soha nem volt olyan alacsony a gyilkosságok száma, mint most. Az ENSZ droggal és bűnözéssel foglalkozó divíziója szerint 2007-ben 100 ezer emberre átlagosan 7,6, 2018-ban 5,4 gyilkosság jutott. Az adatok természetesen még így is aggasztók, ugyanakkor a trend bizakodásra adhat okot.
10. Jelentősen nőtt a tiszta vízhez való hozzáférés lehetősége. Míg a tiszta ivóvíz hiánya még mindig mintegy háromszor több ember halálát eredményezi, mint a gyilkosságoké és a föld lakosságának mintegy 9%-a ma sem jut tiszta ivóvízhez napi szinten, de ez az arány 1990-ben még 24% volt.

Természetesen rengeteg még a tennivaló, ugyanakkor talán korai világméretű apokalipszist vizionálni. 

Forrás: UNData, Our World Data by Oxford University

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

1. Misna, Ávot traktátus 4:1
2. Midrás, Kohelet Rábá 1:34