Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

A Biblia tanulás hasznossága
10 ügy, mely a Rebbe kezdeményezésére jobbítja a világot (11)

unnamed_2.jpg

A Talmud bölcsei a Tóra (értsd a Biblia és az ahhoz kapcsolódó minden típusú rabbinikus irodalom) tanulását az összes egyéb parancsolat fontossága fölé helyezik, mondván „az felér mindegyikkel.”1

Az, hogy a Tóra, mely Isten szava szóról szóra, betűről betűre lejegyezve Mózes által, miért áll bármilyen ember által írt mű fölött, talán nem kell hangsúlyozni. Azt azonban érdemes megvizsgálni, hogy a Tóra tanulmányozásának fontossága miért emelkedik ki más parancsolatok közül.

A tanulás cselekvéshez vezet 

A judaizmus nem egyszerű vallás, hiszen a puszta hit, még amennyire őszinte és magasztos is, nem elegendő. Isten az embertől elvárja, hogy a törvényei szerint éljen, így az ember minden cselekedete az isteni célnak kell alárendelve legyen. Ha az ember nem ismeri ezeket a törvényeket (melyeket héber szóval micvának, azaz parancsolatoknak hívunk), akkor nem tudja betartani sem őket, nem tudja mi tilos és mi megengedett, mi tiszta és mi tisztátalan, mi az ami kifejezetten ajánlatos vagy kötelező. A Talmud egy helyen úgy fogalmaz „nagy dolog a tanulás, mert az ösztönöz cselekvésre.”2

Tanulás önmagáért

A Tóra tanulmányozása azonban akkor is fontos, ha annak nincs „gyakorlati haszna”. Számos olyan területe van a Tórának, melynek nincs gyakorlati relevanciája (például az olyan törvények, melyek csak akkor voltak érvényesek, amikor állt a jeruzsálemi Szentély illetve akkor lesznek újra hatály alatt, mikor majd ismét állni fog a Szentély, a Messiás eljövetele után), tanulmányozásuk és megismerésük mégis fontos, a bennük való elmélyedés ugyanúgy kötelező és szent, mint más, gyakorlati törvények, tanítások vagy filozófikus gondolatok ismerete.

Nincs idő? 

A Tóra tanulás olyan feladat, melynek nincs mértéke3, azaz véget nem érő. Az ember minden szabad percével el kell tudjon számolni, minden nem más feladatra szánt időt a tanulásnak kell szentelni. Az élet rövid, a feladat pedig számos, ahogy a Misna fogalmaz: „A nap rövid, és a munka sok, a munkások lusták. A bér jelentős, és a gazda sürget.”4

unnamed_3.jpg

Nincs kifogás

Fontos, hogy az ember, bármennyire is rohanósok mindennapjai, találjon időt a tanulásra. A Talmud azt mondja, hogy miután az ember meghal, az Égi bíróságon hat kérdést kérdeznek meg tőle azonnal, amikor „megérkezik”: „Becsületesen üzletetél-e? Kijelöltél-e időt a Tóra tanulásra? Szaporodtál-e [igyekeztél e gyermeket nemzeni]? Vártad-e a megváltást? Élesítetted-e elmédet? Levontál-e megfelelő következtetéseket?”5

Az sem lehet kifogás, hogy az ember sokat dolgozik, hajtja a pénzt, ezért nincs ideje az isteni tanokban elmélyülni. „A szegénytől azt kérdezik majd [az Égi bíróságon], vajon szegényebb voltál-e, mint Hillél rabbi?” Hillél ugyanis rendkívül sokat nélkülözött, egy alkalommal a Talmud azt meséli róla, hogy nem volt pénze belépő díjat fizetni a tanházba (abban az időben belépő díjat szedtek) és a tetőre felmászva hallgatta az ott folyó diskurzust. Mikor azonban ezen a pénteki napon leesett a hó (Jeruzsálemben télen előfordul az ilyesmi) szinte megfagyott és a tanházban tanulók másnap reggel vették észre az embert a tetőn és melegítették fel, megmentve életét.6

A lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi (1902-1994) többek közt ezért is sürgette, tíz kiemelt parancsolatot népszerűsítő kampányában a Tóra tanulás fontosságát. Nem kell tudósnak lenni, elég napi néhány perc, ha az rendszeres, hiszen ha az embernek a múlandóval (anyagias, evilági ügyek) való foglalatosságra van ideje, akkor bizonyára akad idő az örök dolgokra is.

Többek közt ezt segítheti e blog olvasása is. Ezért hát kövess a Facebookon is:

https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

 

  1. Babilónia Talmud, Sábát traktátus 127a
  2. Babilóniai Talmud, Kidusin traktátus 40b
  3. Misna, Pea traktátus 1:1
  4. Misna, Avot traktátus 2:15
  5. Babilónia Talmud, Sábát traktátus 127a
  6. Babilónia Talmud, Joma traktátus 35b

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr2415483040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ács Laci 2020.02.20. 13:47:10

A Misna,Avot 2,15-höz szóhasználatában,de tartalmában is rendkívül hasonló Lukács evangéliumának ez a helye: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába."

mikocami 2020.02.21. 11:07:45

A Biblia tanulása nem egyszerű.Azt hagyományos hitnézetekkel nem lehet megismerni,mert nagyon összetett és sok mellé magyarázatot visznek bele.

KUHULIN 2020.02.21. 13:32:37

"az Égi bíróságon hat kérdést kérdeznek meg tőle azonnal, amikor „megérkezik”: „Becsületesen üzletetél-e? "
Sajnos nem üzletelek, fehér ember vagyok. Irány a pokol, vagy mi a franc? :D

midnight coder 2020.02.22. 09:05:39

"az Égi bíróságon hat kérdést kérdeznek meg tőle azonnal, amikor „megérkezik”: „Becsületesen üzletetél-e? "

Akkor a zsidó mennyország nem lehet nagyon túlzsúfolt.

Ács Laci 2020.02.22. 15:26:52

@midnight coder: A zsidó bölcsek/Maimunidesz vagy a Sulhán Áruk / szerint a gójokat becsapni ugyan nem szabad,de tévedésüket kihasználni igen,azaz nem kell őket arra figyelmeztetni,hogy tévedtek.

Örömhernyó 2020.02.24. 02:10:48

@Ács Laci: Aki mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart... Tehát ez a csalás tényállását kimeríti.
Polgári jogban ezt rosszhiszeműségnek hívják.

Ács Laci 2020.02.24. 10:56:12

@Örömhernyó: Igen.A régi zsidók azt is elfelejtették,hogy nem csak az gyilkos,aki valakit a vízbe fojt,hanem az is,aki szándékosan nem húzza ki belőle.

Örömhernyó 2020.02.25. 14:09:31

@Ács Laci: a mohamedánok is így vannak ezzel, a hitetlent átverni nem számít bűnnek, sőt, erény
Ezért se értem soha, hogy miért beszélnek egyesek zsidó-keresztény kultúrkörről. Az európai jog és erkölcs sokkal inkább a római jog és a felvilágosodás terméke.

Ács Laci 2020.02.25. 16:12:56

@Örömhernyó: Maimunidesz és a Sulchán Áruk sajátos módon különbséget tesz a becsapás és a tévedésben hagyás közt,ahogy aközött is,hogy egy gójt nem szabad belökni a gödörbe,de ha benne van, nem kell kihúzni onnan.Pedig elvileg mindkét esetben ugyanarról van szó,csalás illetve gyilkosság...Zsidó-keresztény kultúrkörről azért beszélnek,mert Európa meghatározó vallása,a kereszténység nagyrészt a zsidó vallásból nőtt ki,erkölcsileg magasabb szintre emelve és fonákságaitól megtisztítva azt.Más kérdés,hogy Jézus eredeti tanításait az évszázadok során nemigen tartották be!

csorsza 2020.03.17. 12:05:01

@Ács Laci: Kétségtelenül könnyebb betartani a nem-cselekvés parancsát, mint a cselekvésre buzdítót:) Ögyes :)

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!