Természetesen a bagelt lyukas zsömlének nevezni egyszerű barbárság, de egy hangzatos címért mindent.
Ugyan hazánkban nem terjedt el igazán, de az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában közel és távol, a legjellegzetesebb zsidó ételnek nem feltétlenül a sóletet vagy a gefilte fish-t (töltött hal) tartják, hanem a bagelt. Ez a különleges, sűrű tésztájú, középen lyukas pékáru, melyet az ég egyadta világon mindennel meg lehet tölteni, nemcsak laktató finomság, de fényévekkel a hagyományos zsömle előtt jár úgy ízben, mint felhasználásában.
A bagel története több évszázadra nyúlik vissza és valahol Közép-Európában kezdődik. Bár a történetírók véleménye eltér abban a kérdésben, hogy a bagel vajon Lengyelországból vagy Ausztriából származik-e, az egyszerűség kedvéért nézzük a történet legromantikusabb változatát. Eszerint, amikor 1683-ban az Európát leigázni igyekvő Oszmán Birodalom hanyatlásnak indult, és miután a kahlenbergi csatában a Sobieski János lengyel király és Lotaringiai Károly herceg vezette lengyel–osztrák–német hadak szétverték a Kara Musztafa által vezetett oszmán hadsereget, a nép nagy reményekkel tekintett a felszabadító seregekre. Miután ugyanis az oszmán törökök majdnem ízekre szedték Bécset, a győzedelmes Sobieski lengyel király belovagolt a felszabadított városba, ahol egy zsidó pék üdvözölte és kínálta meg egy kör alakú, középen lyukas finomsággal, melyet elmondása szerint kifejezetten a király tiszteletére fejlesztett ki. A pék az új kreációt Bügelnek, vagyis kengyelnek nevezett, hiszen a pékárú formája emlékeztetett arra a karikára, melybe a katonák a csizmájukat teszik lovagláskor.
A bagelt innentől kezdve megállíthatatlanul igázta le Európát. A recept különlegessége nem feltétlenül a tésztában rejlik, hiszen abban liszt, víz, élesztő só és cukor van. Ami igazán egyedivé teszi ezt a finomságot az az, hogy a megkelt és kigyúrt tésztát először forró (esetenként kissé cukros) vízben megfőzik és csak azután helyezik a sütőbe. Ettől a bagel külseje ropogós, belseje pedig sűrű és puha lesz.
A 19. század végén illetve a 20. század elején, alig negyven év alatt mintegy 2,1 millió zsidó vándorolt Amerikába a jobb élet reményében. A jiddisül „goldene medinének”, azaz „aranyországnak” nevezett kontinens első bagel sütödéinek szövetségét is ezek a jellemzően kelet-európai zsidók alakították 1907-ben, Manhattanben. A mintegy 300 dolgozót és 36 sütödét egyesítő szövetség arról döntött, hogy minden később alakított bagel manufaktúra is kizárólag az ő leszármazottjaik illetve az ő engedélyük alapján alakulhat és üzemelhet.
Az érdekszövetség igazi ereje 1951-ben mutatkozott meg, amikor, annak érdekében, hogy áremelésükkel szembeni ellenállást letörjék, 32 bagel sütöde zárt be időszakosan. Ennek következtében a bagel egyik elmaradhatatlan kiegészítője, az érlelt lazac iránti kereslet drámaian leesett. Arról, hogy az érlelt (füstölt ízű) lazac mennyire a bagelhez köthető, annak angol neve is árulkodik, hiszen angolul azért hívják lox-nak, mert ez a lazac jiddis neve.
Az ötvenes évek eleji bagel-krízis hét drámai hét után oldódott meg, a sütödék ismét megnyitottak, az élet visszaállt a megszokott kerékvágásba, New York polgárai pedig megszokták a kissé magasabb áron kínált bagelt.
A bagel-szakszervezet a hatvanas években, az automatizált bagel sütők megjelenésével szűnt meg, hiszen ezután bármelyik pékség könnyedén elkészíthette a lyukas-kerek finomságot.
A New York-i bagel elmaradhatatlan kiegészítője tehát a lox, a krémsajt és a paradicsom illetve a saláta, hozzá pedig reggelire narancslét illő kínálni. Kiegészítőjét tekintve nem, azonban receptjében kissé eltér New York-i testvérétől a Kanada keleti partján fekvő Montreál városában készített bagel, aminek tésztája kissé édesebb, méretét tekintve pedig kisebb, mint amerikai „őse”.
Bár a bagelt meglátva az embernek minden bizonnyal összefut a nyál a szájában, azonban annak érdekében, hogy a pékek portékájukat még inkább kívánatossá tegyék, a bagel tetejét gyakran szórják meg szezámmaggal, mákkal, pirított hagymával és persze a töltetéket tekintve is minden megy bele, a tonhalkrémtől a vajig.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Aglaya 2020.03.16. 17:03:26
Igazamvanvagyigazamvan? 2020.03.17. 00:55:40
DFK 2020.03.17. 05:39:43
A bagelről meg szinte semmit se tudunk meg.
szép új világ... 2020.03.17. 05:58:43
es a Vaci uton a Dozsa Gy ut esaz Arpad hid (M3) kozott feluton (bar itt regebben voltam) olcsobb, de kevesbe jo.
Greg36 2020.03.17. 06:19:44
@Aglaya:
www.facebook.com/budapestbagel - pl.
Aglaya 2020.03.17. 06:22:21
kekecke · http://szepkiselet.blog.hu 2020.03.17. 08:03:40
kekecke · http://szepkiselet.blog.hu 2020.03.17. 08:04:36
Igazamvanvagyigazamvan? 2020.03.17. 08:24:37
a cikk szerint: Arról, hogy az érlelt (füstölt ízű) lazac mennyire a bagelhez köthető, annak angol neve is árulkodik, hiszen angolul azért hívják lox-nak, mert ez a lazac jiddis neve.
Igazamvanvagyigazamvan? 2020.03.17. 08:30:39
Nos, csak akkor hívják így, ha bagelben van felhasználva, vagy speciális módon tartósítva.
kekecke · http://szepkiselet.blog.hu 2020.03.17. 08:34:24
eßemfaßom meg áll 2020.03.17. 08:47:51
no comment
kuksi 2020.03.17. 08:59:39
A bágel a magyar beigli elnevezéséhez hasonlóan a "beugen" /hajlítani szóból ered.
Comandante en Jefe · http://local.blog.hu/ 2020.03.17. 09:14:48
A bagel alapból kb. úgy édes, mint a kifli: hogy a tészta persze egy kicsit az, de mindenhez lehet enni.
Amúgy meg már rég nem (csak) zsidó étel, sokkal inkább New York-hoz kötődik Amerikán belül - és távolabb nem is könnyű jó bagelt találni.
Muhammad Balfas 2020.03.17. 09:33:10
papa5 2020.03.17. 10:08:24
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2020.03.17. 10:25:53
62 éves, és 20 éve játszik rendőrt egy sorozatban, ahol egy csomó jelenetben volt már a kezében, mondván éppen reggeliztek.
csorsza 2020.03.17. 11:44:55
kuksi 2020.03.17. 15:32:02
A fr. croissant elnevezése a növekvő (fél)hold formájára utal - croître ige folyamatos m.in., nem a kereszt jelentésű croix szóból származik.
Viszont az a "rongyos kifli", nem a bágelhez hasonló "kifli"
Void Bunkoid 2020.03.17. 16:35:27
Szóval....tudom, hogy nagyon szeretnék sokan, hogy itt az legyen, de egyelőre mi még nem vagyunk Amerika, annyira nem kötelező itten sztárolni meg feltétel nélkül piedesztálra emelni bármit, ami zsidó.
Pláne nem egy tök közönséges péksüteményt, tényleg egy zsemle, csak más formájú, kész, kalap.
]{udarauszkasz 2020.03.17. 16:36:12
Muhammad Balfas 2020.03.18. 21:06:06
kuksi 2020.03.22. 17:07:37
Igen megtisztelsz, hogy az én ismereteimben bízol, de méltatlan vagyok rá.
1. A croissant kifli hold formájú, a hold fázisaival kapcsolatban a fogyó vs. növekvő /croissant/ nevet kapta.
Franciául a matematikában az emelkedő, növekvő rend, sorrend is "croissant".
2. A hasonló hangzású "croisant" (de "z" -vel) a croiser alakja, /pl. keresztbe tett lábbal ül vki/.
A francia kereszt "croix" a latin crux szó származik (mint a német Kreuz, olasz crocce, orosz крест /kreszt/.
A keresztes lovagok - Les Croisés (de templiers is)