Spirituális és praktikus teendők járvány idején a Biblia alapján

8683a-rebellionofkorach.jpg

A koronavírus nem az első az emberiséget sújtó gyilkos kórok közül, a zsidó hagyomány és bölcselet többféle módon reagált a betegség okozta veszedelemre, melyek közt orvoslási, szociális viselkedésbeli és spirituális válaszok is voltak.

A Tórában legelső alkalommal Korách története után találkozunk azzal, hogy a pusztában vándorló zsidó nép körében kórság ütötte fel fejét mikor is azok Mózes és testvére Áron ellen lázadtak, amiért Isten elpusztította az Isten ellen beszélő Koráchot és társait:

„És zúgolódott Izrael fiainak egész községe másnap Mózes és Áron ellen, mondván: Ti ölitek meg az Örökkévaló népét! És történt, midőn a község összegyülekezett Mózes és Áron ellen, odafordultak a gyülekezés sátora felé és íme, befödte a felhő; és megjelent az Örökkévaló dicsősége. És Mózes meg Áron odament a gyülekezés sátora elé. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Távozzatok el a község közepéből, hadd pusztítom el őket egy pillanat alatt; de ők arcukra borultak. És mondta Mózes Áronnak: Vedd a serpenyőt, tegyél rá tüzet az oltárról, vess rá füstölőszert és vidd gyorsan a községhez, hogy engesztelést szerezz értük, mert kitört a harag az Örökkévaló színe elől? elkezdődött a csapás. És Áron vette, amint Mózes szólt, a gyülekezet közé futott és íme, elkezdődött a csapás a nép között; rátette a füstölőszert és engesztelést szerzett a népért. Megállott a holtak és az élők között, és megszűnt a csapás. És voltak, akik meghaltak a csapás által: tizennégyezer és hétszázan, azokon kívül, akik meghaltak Kórách miatt. Áron pedig visszatért Mózeshez, a gyülekezés sátorának bejáratához, miután a csapás megszűnt.”1

A Talmud elbeszélése szerint Mózes a Szináj-hegyen tartózkodása alatt különböző ajándékokat kapott az angyaloktól, a Sátántól magától pedig annak tudományát, hogy a füstölőszer miként képes meggyógyítani a kórságot.

Ugyan amióta nem áll a jeruzsálemi Szentély, a füstölőáldozatot sem tudjuk bemutatni, azonban a hászid filozófia és a zsidó misztika, a kabala mesterei azt tanítják, hogy a füstölőszer áldozati szertartásának elmondása (2Móz 30:22-38) vész idején rendkívül hasznos. Különösen, ha ezt a hozzátartozó arameus fordítással és a kommentátorokkal együtt mondjuk el minden nap. Szintén segítség lehet a füstölőáldozat bemutatásának helyéül szolgáló arany oltár elkészítésének Tórai verseinek elmondása (2Móz 30:1-10) illetve a Korách féle lázadás történetének olvasása (4Móz 16:31-17:15)

Ezek mellett a járvány időszak különleges alkalom a füstölőszer áldozattal kapcsolatos vallásjogi döntvények tanulmányozására, köztük Mose ben Maimon, a Maimonidesz Misné Tora című munkájának vonatkozó fejezetei (Hilchot Tmidin uMuszafin 3:1-11). 

A Bibliában később, Dávid idejében is találkozunk járvánnyal, melynek naponta nem kevesebb, mint 100 halálos áldozata volt. Ekkor rendelte el Dávid király azt a ma is érvényben lévő szokást, miszerint naponta igyekszünk legalább száz áldást mondani.2

A Talmud3 maga számos „ellenszert” javasol betegségek ellen, melyek javarésze nyilván nem tűnik kifejezetten tudományosnak, azonban a meglepően működőképes gondolatok:

Ilyenek például, hogy „ügyeljünk a legyekre, mert azok fertőzést okoznak”, „Rabbi Zéra nem ült le olyan eszközre, melyre abból az irányból fújt a szél, ahol járványok vannak”, „Rabbi Elázár nem ment be olyan helyiségbe, ahol fertőzöttek vannak” és így tovább.

A karantén gondolata sem újkeletű, hiszen már a Tóra rendelkezik afelől, hogy amennyiben valaki elkapta a coráát nevű fertőzést (poklosságnak szoktuk fordítani, azonban ez egy különleges betegség melyet akkor kapott el valaki, ha pletykálkodott) el kellett hagynia az izraeliták táborát és azon kívül kellett meghúzódjon amíg a betegség el nem múlt.4

Az adományozás is egyike azon jócselekedeteknek, melyektől a betegségekből való meggyógyulás várható, ahogy Salamon király írja a Példabeszédek könyvében „a jótékonyság megment a haláltól.”5 , a harmadik lubavicsi Rebbe, a híres Cemach Cedek című könyv szerzője, Menachem Mendel Schneerson rabbi (1789-1866) különösen előnyösnek tartja, ha az ember inkább többször ad kisebb összeget, mint egyszerre többet (nyilván ugyan azzal a végösszeggel), hiszen ez az ember szokásává teszi az adományozást.

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/ 

  1. 4Móz 17:6-15
  2. Midrash Tanchuma, Korach 12; see also Shulchan Aruch ha-Rav, Orach Chaim 46:1.
  3. Babilóniai Talmud, Ketubot traktátus 77b
  4. 3Móz 13-14 fejezet
  5. Példabeszédek 10:2

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr215535970

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pipas 2020.03.20. 08:38:28

„Rabbi Zéra nem ült le olyan eszközre, melyre abból az irányból fújt a szél, ahol járványok vannak”, „Rabbi Elázár nem ment be olyan helyiségbe, ahol fertőzöttek vannak” és így tovább.

Ezek meglepően működőképes gondolatok? Mi a meglepő benne, hogy megfigyelték a betegségeket el lehet kapni másoktól és ezért megpróbálták elkerülni őket? Minden kultúrában ezt csinálták, semmi meglepő nincs bennük.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.03.20. 08:42:05

Tehát semmi új, amit mindenki nem tudna (ne menj fertőzött közelébe!) + egy pár hülyeség (áldás), vagy most nem alkalmazható dolog (légy). Ennyit tud a vallás.

Kanázsvára 2020.03.20. 09:44:11

@math0: Hülyíteni azt nagyon tudnak, ámen ...

Örömhernyó 2020.04.02. 16:14:07

@Pipas: Nem minden kultúrában. Vannak kultúrák, amikben mondjuk megeszik az elhunytakat (pápuák néhány törzse) vagy egy részüket vagy megérintik a halottakat, esetleg kiszárítják, mumitikálják és vele laknak, azt előveszik évente egyszer és a jelenlétében lakomáznak (indonéz szigetvilágban van ilyen népcsoport).
Mai szemmel tényleg nem egy nagy dolog, hogy nem megyünk fertőzöttek közelébe meg figyelünk, hogy ne a pofánkba fújja a fertőzött levegőt a szél, de sok ezer éve ez nem volt olyan egyértelmű.
Ezek az óvintézkedések persze nem a vallás miatt alakultak, hanem annak ellenére. Vallásos emberek is csinálnak értelmes dolgokat, ahogy a rossz óra is napjában kétszer a pontos időt mutatja.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása