Szexuális örömök a zsidó vallásjogban

online-sex-therapist-denver-australia-marriage-intimacy-therapy-online-.jpeg 

A zsidó hitvilágban a szexualitás szent és mint minden szentségre, úgy az intimitásra is vigyázni kell. Természetesen az ószövetségi törvények alapján az intimitás csak férj és feleség közt képzelhető el, azonban, a Talmud rabbijai számos olyan rendelkezést és ajánlást fogalmaztak meg, melyek alapján a férj és feleség közt megvalósuló szexuális együttlét bő teret enged a fizikai élvezeteknek is.

A Talmud egy helyen azt írja: „a Tóra alapján előírt [férj és feleség közti] szexuális együttlét: szabad [értsd vállalkozó típusú munkát végző] férfi számára minden nap, [fizikai] munkát végzők számára hetente kétszer, szamarat hajtók [értsd: rövid távot megtevő utazó munkával bírók] számára egyszer egy héten, tevét hajtók [értsd hosszabb távot megtevő utazók] számára egyszer egy hónapban, tengerészek [értsd olyanok, kik munkájukból kifolyólag sokáig vannak otthonuktól távol] számára egyszer egy fél évben kötelesség.”1

A Talmud ezen ajánlása alapján egyértelmű, hogy az intim együttlét a feleség joga, a férfinak pedig kötelessége neje irányába.

A nők szexuális együttléthez való joga a Talmud egy másik ajánlásában is egyértelmű. „a férfi nem utasíthatja vissza feleségét a házastársi együttlét terén...ehhez hasonlót mond Jehosua ben Lévi rabbi is, mondván aki visszautasítja feleségét, az nem érdemel utódot.”2

A Talmud bölcsei jól ismerték az emberi viselkedést és tudták, hogy tekintettel arra, hogy a nők szexuális vágya nagymértékben érzelmi állapotuktól függ, így a nőknek jogot adtak a visszautasításra, a férfiaknak azonban nem. Egyértelmű, hogy a nő szexuális kielégítése a férj alapvető kötelessége. Ezt summázza a Talmud egyik kijelentése „Jehosua ben Lévi rabbi mondja: aki tudja, hogy felesége Istenfélő és nem adja meg neki [szexuális] szükségletét, az bűnösnek tekinthető.”3

Persze a fenti intelmek arra is vonatkozhatnak, hogy az intim, házastársi együttlét főként reprodukciós célokat szolgál, a nő élvezete esetleg másodlagos, ha szempont egyáltalán. Azonban a Talmud több helyen nyilvánvalóvá teszi, hogy a szexuális együttlét okozta öröm a nő részére nem csak az utódnemzés kötelességéből adódik.

„Rabbi Jochánán mondja: ha a Tórát Isten nem adta volna [kinyilatkoztatás által], annak törvényei megtanulhatók lettek volna a macska szemérmességéből, a hangya becsületességéből, a gerle szemérmességéből, a kakas jólneveltségéből, mely először csábít és azután közösül.”4

Más helyen a Talmud még egyértelműbb jelét adja annak, hogy a szexuális örömök az élet természetes részei és az ember fontos szükséglete. „A házastársi együttlét során fontos a testi érintkezés. Ez azt jelenti, hogy a férj nem viselkedhet úgy a feleségével, mint a perzsák, akik házastársi együttlét során ruhában vannak. Ez segít megérteni, mit Rav Huna mondott egy rendeletében: ’aki azt mondja hogy nem teljesíti házastársi kötelességét csak ha az asszony ruhában van és a férj is ruhában van, az komoly válóok, a férj válólevelet kell adjon.’”5

A Talmud ezen intése úgy értendő, hogy aki csak és kizárólagosan utódnemzési céllal szexel feleségével, anélkül, hogy annak örömet okozna, az akár válóok is lehet a nő szempontjából. Mindez annak tudatában, hogy a válás kezdeményezése a zsidó szokásjogban (legalábbis kb. a 10. századig) a férj előjoga volt, komoly nyomatékot ad a nő szükségleteinek kielégítésének.

A Talmud korai kommentárjai, így például a 12. századi híres filozófus és törvénydöntnök Mose ben Maimon rabbi, a híres Maimonidesz (1135-1204) Misné Tora című vallásjogi döntvénykódexében azt írja: „tekintettel arra, hogy a férj közösülhet a feleségével, így minden megengedett. Szabad vele intim kapcsolatot kezdeményeznie bármikor, a tisztátalansági időszakon kívül, megcsókolhatja testének bármelyik részét, szabad vele szexuálisan érintkeznie akár természetes, akár nem-természetes módon (anális közösülés), azonban magját [sperma] nem vesztegetheti. Azonban egy magára adó, szentéletű ember nem viselkedik az ágyban csak a szemérmesség és a szentség mércéje szerint.”

12. századi rabbinikus döntéshozótól ilyen rendelet igen progresszívnek tekinthető. Más helyeken a Maimonidesz és más rabbik a szexuális együttlét intimitásának fontosságára és szentségére hívják fel a figyelmet. Az embernek tilos állati módon viselkednie, uralkodnia kell ösztönein és a Teremtő szolgálatába kell állítania életét. Ennek megfelelően a Talmud számos helyen figyelmeztet a nemi élet szentségére.

„Rav Chiszda azt döntötte: egy férfi nem szabad, hogy napközben teljesítse kötelességét, hiszen az van írva ’szeresd felebarátodat, mint magadat’. Mi a bizonyíték? Abaje azt mondta: mert észre vehet rajta valamit, mely miatt nem fog vágyni rá.”7

A napközbeni intimitásra int a legfőbb vallásjogi kódex, a Sulchán Áruch is, amely tiltja a napközbeni együttlétet.8 Kiegészítésként azonban mások hozzáteszik, hogy elsötétített szobában napközben is szabad intim módon együttlenni.9

A nemi együttlét tehát helyesebb, ha sötétben folyik, ráadásul hagyományos pozícióban: „három dolog gyengíti az ember testét [egészségét]: ha állva eszik, ha állva iszik és ha állva közösül.10 

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

  1. Ketubot 61b
  2. Eruvin 100b
  3. Jevamot 62b
  4. Eruvin 100b
  5. Ketubot 48a
  6. Tiltott nemi kapcsolatok törvényei 21:9
  7. Nidá 17a
  8. Orech Chájim 240:11
  9. Magen Ávraham uo. 240:26
  10. Gitin 70a

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr9615696568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Norbert Végh 2020.05.17. 13:25:13

Tegnap néztük meg az Unorthodox-ot a netflixen, nem tudok a blog olvasására koncentrálni mert folyton a film jut eszembe

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása