A Bibliát olvasva felmerül az emberben a kérdés, hogy vajon van-e eltérés a bibliai idők időjárása és a Szentföld (Izrael) mai klímája közt.
Érdemes elsősorban tudni, hogy Izrael időjárása leginkább két évszakra, egy esősebb, kissé hűvösebb télre (október közepétől április közepéig) és meleg, száraz nyárra osztható. Ez utóbbi időszakban az eső szinte elképzelhetetlen. Ugyan nyáron igen meleg van, a hőséget sokszor viszonylag alacsony páratartalom teszi elviselhetővé. Tekintettel a kevés nyári esőre és az amúgy sem vízben bővelkedő területre, a modern Izrael a mezőgazdasági öntözés legmodernebb technológiáit dolgozta ki, a csepegtetéses öntözést ma a szinte mindenhol a világon használják.
Izrael nem túl nagy ország, időjárása mégis nagy különbségeket mutat az egyes területeken. Az ország Észak-keleti részén található Hermon hegyen például télen sípálya is üzemel, a hó Jeruzsálemben vagy Cfát városában is előfordul, ugyanakkor Eiláton ilyenkor is nyári meleg lehet, ami miatt a Vörös-tenger parti város remek téli üdülőhelynek számít.
A legtöbb kutató szerint Izrael mai klímája jelentős különbségeket mutat a bibliai idő időjáráshoz képest, amikor minden bizonnyal a mostaninál több csapadék hullott és az átlaghőmérséklet is némileg alacsonyabb lehetett.
Már egészen korán, Mózes első könyvében olvashatjuk Lót (Ábrahám unokaöccse) történeténél, hogy az országot keleti oldalról határoló Jordán-völgye, kiváló termőtalaj volt: „Ekkor Lót körülnézett, és látta, hogy a Jordán egész környéke bővizű föld. Mert mielőtt elpusztította az Örökkévaló Szodomát és Gomorát, egészen Cóarig olyan volt az, mint az Örökkévaló kertje, mint Egyiptom földje.”1
Persze az ismert bibliai versek szerint a Szentföldet tejjel-mézzel folyó (azaz rendkívüli bőséget nyújtó) országként ismerjük: „Le is szállok, hogy kimentsem őket Egyiptom hatalmából és elvigyem őket arról a földről egy jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre: a kánaáni, a hettita, az emóri, a perizzi, a hivvi és jebúszi nép helyére.”2
Részben az időjárás változásának tudható be az a tény is, hogy a bibliai időkben olyan állatok is őshonosok voltak Izraelben, melyek ma már nem fordulnak elő ott. Az oroszlán egyike a leggyakrabban említett szentföldi állatoknak, nem kevesebb, mint 150 helyen ír a Biblia oroszlánok jelenlétéről, melyekkel Sámson, Dávid király és Benájáhu (Dávid király egyik hadvezére, aki segített Salamon trónra kerülésében) is harcoltak.3
Érdekesség, ha már oroszlánoknál tartunk, hogy még a 12. századi keresztesek, akik Jeruzsálem muzulmánoktól való elfoglalására indultak a Szentföldre, is találkoztak oroszlánokkal. Ezek a nagytestű ragadozók Izraelből a 13. században tűnhettek el, azonban a mai Szíria, Irak és Irán területén egészen a 19. század végéig megtalálhatók voltak.
A bibliai idők kissé hűvösebb klímájának persze leginkább a korabeli termékeny föld a legfőbb bizonyítéka. Salamon például az első jeruzsálemi Szentély építéséhez őshonos, magas minőségű fát is használt, a libanoni „import” csak kiegészítője lehetett a „hazai” termésnek.
Nem sokkal a (zsidó) bibliai idők után, az időszámítás utáni első század kiemelkedő történetírója, Josephus Flavius a Gálil (Galilea) vidékét, mely amúgy ma is Izrael egyik legtermékenyebb régiója, így írja le: „Természeti adottságai olyan kiválók, mint szépsége. Földje olyan termékeny, hogy bármilyen fa nő rajta, ezért lakói mindenféle fákat ültetnek, melyet a finom levegő érlel. Megterem itt a dió, ami a hűvöst kedveli, de a datolya is, ami viszont a meleget. Ültetnek itt olajfát és fügét is, amiknek mérsékeltebb időre van szükségük. A gyümölcs itt tíz hónapon át terem.”4
A bibliai idők óta Izrael jelentősen elsivatagosodott, melynek oka csak részben a klíma változása, de közrejátszott benne a zsidó elűzése utáni mezőgazdasági hanyatlás is, aminek egyik oka persze a folyamatos háborúk voltak.
Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/ és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on, a Youtube-on, a Deezer-en, a TuneIn Radio-n és a SoundCloud-on.
- 1Mózes 13:10
- 2Mózes 3:8
- Bírák 14:5, 6; 1Sámuel 17:34, 35; 2Sámuel 23:20
- Zsidó háború 3, 10:8
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gzeevigz 2020.06.30. 10:26:17
Még megjegyezném, hogy a 70-es években előre tudtuk, hogy a parti sávban nyáron minden nap 28 fok lesz, éjjel meg 22. Ma, ötven év múltán ezek a számok: nappal 30, éjjel 26 fok. Nem lehet nem észrevenni az általános felmelegedést.
