Vallásgyakorlásunk, hitünk és az állam jóléte közti egyensúly fontosságának felismerése nem modern vívmány. 

Az első jeruzsálemi Szentély polgári időszámítás előtt 425-ös leromolását követően a zsidó közösség felismerte, hogy sorsa elválaszthatatlanul kötődik azoknak az államok jólétéhez, amelyekben élnek, és az azt vezető királyok és kormányok erkölcsi minősége nagyban befolyásolhatja életüket. Jirmijá (Jeremiás) próféta így írt Babilont illetően, ahova az első Szentély pusztulását követően a zsidó nép száműzetésbe került: „Fáradozzatok annak a városnak békességén, ahová fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte az Örökkévalóhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is!”¹ A Malbim (Meir Leibush ben Jehiel Michel Wisser, 1809-1879), híres 19. századi kommentátor elmagyarázza, hogy a bőség a Babilonon keresztül jut el a zsidó közösséghez, és ezért imádkoznunk kell azoknak a nemzeteknek a kormányaiért, amelyekben élünk.

A kormány és vezetőink jólétéért folytatott imáink nem korlátozódnak pusztán a zsidó emberek jólétének fennmaradására. A Misna Ávot traktátusa úgy fogalmaz: „Chániná rabbi, a főpaphelyettes szokta mondani: »Imádkozz a kormányzat jólétéért, mert ha attól nem tartanának az emberek, akkor az egyik elevenen elnyelné a másikat.«”

Ezek a szavak erősen hasonlítanak Thomas Hobbes (1588-1689) nem-zsidó politikai filozófus több jó ezerháromszáz évvel később írt szavaihoz azt állítva hogy a kormány nélküli élet „csúnya, brutális és rövid lesz”. Ebből a szempontból a kormány döntő szerepet játszik az társadalom legrosszabb énjének szabályozásában és polgárai életének védelmében. Noha bizonyos királyságokkal, kormányokkal vagy hatóságokkal időnként meggyűlhet a társadalom (és benne a zsidó közösség) baja, a kormányzás gondolata általánosságban véve, a rabbik szemébn az élet, a törvény és a rend megőrzésének szükséges eszközét jelenti. A zsidó bölcsek úgy vélték ugyanis, hogy, leszámítva a szélsőségesem gonosz vagy brutális rezsimeket (mint például a fasiszt, náci vagy kommunista rendszerek) egy rossz kormány is jobb, mint semmilyen kormány, a morális társadalom legnagyobb ellensége az anarchia.

Emiatt ma számos zsidó közösség beépíti a kormányért szóló imádságot a heti sábáti imarendbe, leggyakrabban a Tóraolvasás után, ha úgy tetszik az rituálé legmagasztosabb pontján (Izrael államáért, vezetőinek bölcsességéért 1948-ban, az államalapításkor szerzett csodálatos imaszöveget Bencion Meir Hai Uziel and Jitzhak HáLévi Herzog, a frissen kikiáltott állam szefárdi és áskenázi főrabbija).

Az első, az állam vezetőinek bölcsességéért és az ország békéjéért imát David Abudraham rabbi (14. század) iktatta a zsidó imakönyvbe Spanyolországban, de az évszázadok során más változatok is születtek. Míg a konkrét megfogalmazás változó, a legtöbb változat áldást kér az országra és a kormánytisztviselőknek bölcsességet, együttérzést és egészséget kíván. 

Minden változatban megegyező annak szellemisége, hogy minden kormány jólétéért imádkozunk, politikai pártállástól függetlenül, ez alól kivételt csak a fentebb már említett totalitáriánus rezsimek képeznek. Hiszen a zsidóság egyfajta értékrendet jelent, mely független politikai eszméktől és pártoktól.

1. Jirmijá 28:7

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on, a Youtube-on, a Deezer-en és a TuneIn Radio-n.