Korábban már írtam arról, hogy miként vélekedik a zsidóság (pontosabban a zsidó vallás) a tetoválásról, most ideje szemügyre venni egy másik, manapság igen népszerű témát, a testékszerek kérdését. Miközben a tetoválás egyértelmű tórai tiltás alá esik, a testékszerek (piercing) szempontjából a vallásjog lényegesen megengedőbb, bár fontos szempontokat ez esetben is mérlegelni kell.

(Disclaimer: Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy jelen írás tájékoztató jellegű és nem vallásjogi döntvény. Minden konkrét eset kapcsán érdemes ortodox rabbi tanácsát kikérni).

Piercingek tekintetében a legfőbb probléma azzal a tiltással lehet, hogy az embernek tilos saját testét rongálni vagy abban kárt tenni szándékosan.

Sok korunkbeli törvénymagyarázó szerint a szemérmesség parancsolatának (cniut) megszegését is felvetheti a piercing viselése illetve esetleges meggyalázását annak a koncepciónak, miszerint az ember „Isten képmására teremtetett”.¹

Ugyanakkor a piercing kérdésének elbírálásánál, ahogy a szemérmes öltözködés kérdésében is, a vallásjogi döntéshozók figyelembe veszik a kor és az adott társadalom normáit és az azokban elfogadott öltözködési és viselkedési szabályokat.

A piercing nem kifejezetten újkeletű dolog. Mózes második könyvében azt olvassuk, hogy minden héber rabszolgát hétévente szabadon kell bocsátani. Amelyik rabszolga nem akarja elhagyni ura házát, azt az ajtófélfához kell vezetni és fülét egy árral átszúrni: „ De ha a rabszolga határozottan azt mondja, hogy szereti az urát, feleségét és gyermekeit, és nem akar felszabadulni, akkor vigye őt ura az Isten elé, állítsa az ajtóhoz vagy az ajtófélfához, és fúrja át az úr a fülét egy árral, és legyen örökös rabszolgája.”²

A fülpiercing és a rabszolgaság asszociációját sokan jelzésnek tekintik, hogy a Tóra nem nézi jó szemmel ezt gyakorlatot. Más utalások azonban egyértelművé teszik, hogy a bibliai időkben esztétikai okokból is készítettek piercinget. Mózes első könyvében Ábrahám szolgája, Eliezer orrgyűrűt ajándékoz Rebekának, aki reményei szerint Izsák felesége lesz.³ Mózes második könyvében pedig, amikor az zsidók Áron főpapot kérik, hogy készítsen nekik aranyborjút, Áron arra utasítja őket, hogy vegyék el „az aranygyűrűket, amelyek a feleségetek, fiaitok és leányaitok fülén vannak, és hozzátok el hozzám”⁴ - ez jelzi hogy a fülpiercing az izraeli férfiak és a nők körében is gyakorlat volt. A fülpiercinget (vagyis fülbevalót) a Talmud is általános gyakorlatként említi.

A testpiercing által felvetett fő halachikus (vallásjogi) kérdés a megsebzés tilalma, amely 5Mózes 25:3-ban foglalt tilalomból származik, miszerint a korbácsütés büntetésének végrehajtásakor a bűnös legfeljebb 40 korbácsütést kaphat.⁵ (A kommentátorok felhívják a figyelmet a Tóra „humánus” szemléletére, hogy még a bűnös ember sem szabad, hogy a kelleténél nagyobb fájdalmat szenvedjen.)

Néhány törvénymagyarázó ezen okból ellenzi általánosságban a kozmetikai műtéteket is.

Mások, így a 20. század egyik legmeghatározóbb törvénymagyarázója, Mose Feinstein rabbi (1895-1986) nem ellenzi a kozmetikai műtéteket, amennyiben azok azt szolgálják, hogy az alany kiegyensúlyozottabb, magabiztosabb legyen, annál is inkább, hiszen az ilyen műtét célja sem a test rongálása, sokkal inkább annak (igaz szubjektív) szépítése.

Nem meglepő módon a fülbevaló, amely még a legszigorúbban vallásos zsidó nők körében is bevett gyakorlat, más elbírálás alá esik, mint egyéb testékszerek.

Ennek oka épp a fent említett jelenség, miszerint a háláchá (vallásjog) gyakran igazodik a társadalmi elvárásokhoz és megszokásokhoz.

Fontos megjegyezni, hogy éppen a társadalmi szokások miatt, tekintve, hogy a (leszámítva az ókort) a legutóbbi időkig a fülbevaló női ékszernek számít, férfiak ilyesmit nem viselhetnek, hiszen a Tóra egyértelműen tiltja, hogy nő férfi vagy férfi női ruhát vegyen fel.⁶

Hagyományos (ortodox) rabbik és törvénymagyarázók a testékszerek kérdésében felvetnek egy másik problémát is, jelesül, hogy az nem zsidó szokás, márpedig zsidó embernek tilos „utánozni más népek gyakorlatát”⁷.

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival. Iratkozz fel Youtube csatornámra, ahol a korábbi előadásokat is meghallgathatod és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on és a Youtube-on.

1. 1Mózes 1:26-27
2. 2Mózes 21: 5-6
3. 1Mózes 24:22
4. 2Mózes 32:2
5. 5Mózes 25:3
6. 5Mózes 22:5
7. 3Mózes 18:1-3