A négy szent város Izraelben 2/5
Jeruzsálem

Képtalálat a következőre: „jerusalem”

Talán a legtöbbet Jeruzsálemről hallott és tud mindenki, hiszen közismert, hogy Jeruzsálem a judaizmus legszentebb helye. Előző posztomban írt analógiát használva ismétlem, Jeruzsálem a tűz városa, hiszen itt állt mindkét Szentély, melyekben az Istenszolgálat központi eleme az áldozathozatal volt. De Jeruzsálem azzal is kiérdemelte a ’tűz’ szimbólumát, hogy ez Isten városa, Isten pedig, ahogy a Tóra fogalmaz: „Mert az Örökkévaló, a te Istened emésztő tűz, buzgó Isten” (Móz5 4:24).

Az ezernyi érdekesség és szépség, történelmi és spirituális tanulság közül, csak egyet emelnék ki, ami számomra talán a legérdekesebb és legtanulságosabb tény Jeruzsálemmel kapcsolatban. Érdekes módon a zsidók, miután Józsué vezetésével elfoglalták a Szentföldet, Jeruzsálem nem került még zsidó kézbe. A várost és környékét jebusziták tartották kézben és csak Dávid királynak sikerült a várost az ország részévé tennie a honfoglalást követően majd, mint 400 évvel (Kir. 19:10). Ez a tény kiegészítve azzal, hogy a Józsué féle honfoglalás majd hét évig tartott, pedig azt gondolná az ember, hogy miután Isten már Ábrahám óta odaígérte a zsidóknak és kivezetett minket Egyiptomból, hogy nekünk adja az országot, az a minimum, hogy vörös szőnyegen menetelünk majd be. Ehelyett súlyos háborúk árán lett miénk az ország és Jeruzsálem, a Szentély majdani lakhelye is, csak sokkal később került a kezünkbe. Mindez reményt adhat és perspektívába helyezheti a mai Izraeli eseményeket és küzdelmeket.

Jeruzsálem, a város aminek a judaizmusban 70 neve van és több százszor van említve a Bibliában (már a Tórában is, igaz, ott „még csak” Sálem néven) a zsidó nép szívének minden dobbanása. Imáinkat Jeruzsálem felé irányítjuk, felépülését minden imádságunk központi elemeként említjük. Jeruzsálem nem csak a szentség fizikai valósága, de a világ „köldökzsinórja” és az emberiség reménysége.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr2714934646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2019.07.11. 21:15:55

S közben előkerült néhány tömeges népirtás...
De ez jhv-nak tetsző...

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!

Címkék

10 tény (10) 30 év (2) Ábrahám (8) Ákéda (1) álom (1) Amerika (1) angyalok (1) antiszemitizmus (5) Bábel tornya (1) babona (1) beta iszrael (1) Biblia (88) cedáká (1) chábád (4) chanuka (3) cionizmus (4) Dávid (1) Édenkert (2) élet és halál (2) EMIH (2) esküvő (2) Eszter könyve (2) etióp zsidók (1) film (1) fogamzásgátlás (1) Frigyláda (1) gematria (1) Gog és Magog (1) gyász (3) háláchá (73) halál (1) hászidizmus (25) házasság (2) héber (2) hetiszerettemutaltam (19) hit (1) időjárás (1) ima (11) Izrael (14) Izsák (1) Jeruzsálem (2) jiddis (2) Jób (1) jom kipur (6) judaizmus (151) kabbala (22) klíma (1) Kohén Gádol (1) kol nidré (1) kommunizmus (1) konyha (3) környezetvédelem (1) körülmetélés (1) kóserság (6) kultúra (4) kurd zsidók (1) lélek (2) liturgia (1) magyarországi zsidóság (6) MAOIH (1) Mazsihisz (1) megtérés (11) Messiás (12) mezőgazdaság (1) Mózes (2) Nachum (1) naptár (2) Nimród (2) Noé (3) oktatás (1) özönvíz (2) perzsa zsidók (1) pészách (5) podcast (2) politika (48) prófécia (4) Purim (1) Rebbe (18) ros hásáná (5) Sábát (4) sakk (1) Sára (2) sávuot (2) sigd (1) sípucca (23) smita-év (1) sófár (2) spiritualitás (50) Szentély (6) szexualitás (2) szokások (90) szukot (3) Talmud (100) Tánjá (2) tanulás (1) Terách (2) teremtés (22) tfilin (1) tolerancia (1) Tóra (79) tóra tekercs (3) történelem (96) tsuvá (6) tudomány (10) túlvilág (1) ünnep (25) válás (1) vallásjog (87) Virtuális tanház (2) zene (2) zsidóság (161) zsinagóga (4) Címkefelhő
süti beállítások módosítása