Olvastam Heisler András, Mazsihisz elnök a Szombat c. folyóiratban közölt válaszát az ORZSE-Zsidó Egyetem legutóbbi döntéseit kritizáló írásomra és azt kell mondjam, hogy sajnos Heisler tökéletesen nem értette írásom lényegét, ami azért is sajnálatos, mert mondanivalóm summáját nagybetűkkel emeltem ki, elkerülendő a szándékos félrevezetés lehetőségét.

Kritikai észrevételeim az ORZSE irányába már akkor felmerültek, mikor az egyetem, szakítva korábbi hagyományaival nem egy rabbit nevezett ki az intézmény élére, amit különösen sajnálatosnak tartok azt a körülményt figyelembe véve, hogy Heisler pont a neológia hagyományait felemlegetve védi az általa képviselt szervezet örökség megőrzésére tett erőfeszítéseit.

Hamar kiderült, hogy a kritikámban megfogalmazott szkepszis nem volt alaptalan, hiszen az egyetem doktori iskolájának élére kisvártatva egy evangélikus teológust jelölt ki az új vezetés,. A helyzetet csak fokozza, hogy kiderült, valójában az említett teológus nem pusztán a doktori iskolát vezeti, hanem az ORZSE Szentírás és Talmud Tanszékét.

Ezt követően harsonaszóval került bejelentésre a Potsdami Egyetem Zsidó Teológia Fakultásával történő együttműködés.

Rosszallásom, ahogy bárki, aki írásaimat olvassa láthatta, nem egyik vagy másik vezetőnek a származását, nemét vagy nemi identitását vette célba, még akkor sem, ha az oly bőszen hangoztatott neológia hagyományainak tökéletes semmibevételét látom egy Talmud iskolát vezető evangélikus teológus és egy nyíltan melegházasságban élő reform rabbi kebelre ölelésében. Ehhez még csak hasonlóra sem volt példa ugyanis korábban és megeszem a kalapom, ha a sokszor hangoztatott nagy elődök, akár Scheiber, akár Schweitzer professzorok idejében születhetett volna ilyen döntés.

Ismét hangsúlyozom: egyik személynek sem a származása, neme vagy nemi identitása a probléma, hanem az, amit képviselnek. Az ugyanis nagyon messze van a neológ hagyományoktól, akármik is legyenek azok pontosan.

Heisler, miután ezt az intézmény vezetésének és fenntartójának szemére vetettem, rasszizmussal és felsőbbrendűséggel vádol és hangoztatja, hogy az általa vezetett szervezet nem származást és nemi identitást néz akkor, mikor eldönti, kivel kíván együttműködni.

Sajnos azonban ez a Mazsihisz elnökének szájából mindez azért hangzik rendkívül hiteltelenül, mert pont az ő általa vezetett szervezet folytatott hajtóvadászatot korábban egy legitim BZSH ügyvezető (vélt) nemi identitásával kapcsolatos ügyben, meglehetősen méltatlan, nemhogy a neológ hagyománnyal, de a zsidó vagy általános viselkedési normákkal sem összeegyeztethető módon. Az ügyre mindenki jól emlékszik, az inkriminált ügyvezető munkáját ellehetetlenítették majd később állásból felmentették.

Nem sokkal korábban egy másik, nagy port kavart ügyben a Mazsihisz jogi képviselőjét lehetetlenítette el a hitközség vezetése, amikor kiderült, hogy az „csak” apai ágon zsidó. Az ügyből polgárjogi per is lett, melyet az ügyvéd (hiába, mégiscsak jogász) meg is nyert.

Mindkét esetben a hitközség, a zsidó közösség pénzéből, súlyos kártérítést fizetett.

Ami pedig a rasszizmus kérdését illeti, szintén hiteltelenül hangzanak a vádak egy olyan vezető szájából, aki szervezetének felső köreiből az izraeli nagykövet-helyettest néhány hete „learabozták”, nem kis diplomáciai botrányt kavarva.

Heisler írásában azt is megjegyzi, hogy a reform irányzat, a neológia korábbi nagyjai, mint például a már említett Schweitzer professzor szerint is az egyetemes zsidóság részét képezi. Pont ezért tűnik furcsának, a Mazsihisz ellenállása a két hazai reform közösség hitközségbe való felvételével szemben. Mindez gondolom a fennen hangoztatott "Izrael népe egységének" nevében.

Persze a hitelesség kérdése nem szinonimája a Mazsihisz vezetésének akkor sem, amikor Heisler elnök úton-útfélen hangoztatja az általa képviselt neológia magyarországi gyökereit szembe állítva azt a „konkurens hitközség” gyökértelenségével, miközben a neológia, ahogy Heisler cikkében ki is emelte, szellemi szülőhazája ugyancsak nem Magyarország, hanem Némethon.

Hangsúlyozom, lassan, hogy mindenki megértse: az ORZSE irányváltásával kapcsolatos kritikám lényege mégsem a fentiekben foglalható össze, hiszen a hitelesség és a következetesség hiánya, ahogy ezt gyakran hangoztatom, a Mazsihisz vezetésének szinte minden lépésében tetten érhető. A probléma az iránnyal van illetve azzal, hogy a Potsdami Egyetem Zsidó Teológia Fakultása nem számít semmilyen szempontból nemzetközileg elismert szellemi bázisnak, ezért az együttműködés szakmai téren nem mutat előrelépést, ideológiai téren pedig kifejezett visszalépést jelent. A Mazshisz vezetésének az ORZSE „zsidótlanítása” érdekében kifejtett igyekezetét pedig mi sem mutatja jobban, mint a neológ Rabbiság elnöki székét (még) elfoglaló, az egyetemen 20 éve oktató rabbi ORZSE-ról való kirúgása a szeptemberben kezdődő tanév előtt. 

Persze egy dologban egyetértek Heisler elnökkel: van irány. Kár, hogy nagyon rossz.