Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

Amit a Bábel tornyáról tudni érdemes

pieter_bruegel_the_elder_the_tower_of_babel_vienna_google_art_project_edited.jpg

A cím pontosabban fogalmazva úgy kellene szóljon, hogy amit a Bábel tornyáról tudhatunk. Ugyanis sok misztikus történet van a Bibliában, de Bábel tornyának története kétslég kívül egyike azon eseményeknek, mely évezredek óta megmozgatta számos rabbi, tudós, filozófus és történész fantáziáját.

A Noé féle özönvíz után az emberiség egy helyen telepedett meg, a mezopotámiai Sineor völgyében. A Tóra mindösszesen 9 versben foglalja össze a történetet:

És volt az egész föld egy nyelvű és egyforma beszédű. És történt, midőn elvonultak keletről, találtak egy völgyet Sineor országában és letelepedtek ott. És mondta egyik a másiknak: Nosza! vessünk téglát és égessük azt égetett téglává; és lett számukra a tégla kő gyanánt és a gyanta volt számukra vakolat gyanánt. És mondták: Nosza! építsünk magunknak várost és tornyot, csúcsa az eget érje, hogy szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén. És leszállott az Örökkévaló, hogy megnézze a várost és a tornyot, melyet építettek az ember fiai. És mondta az Örökkévaló: Íme, egy nép és egy nyelve van mindnyájuknak s ez az, amit ők tenni kezdtek és most nem lesz megvonható tőlük semmi, amit tenni szándékoznak. Nosza! szálljunk le és zavarjuk el legott nyelvüket, hogy ne értse meg egyik a másik nyelvét. És elszórta őket onnan az Örökkévaló az egész föld színére és abbahagyták a város építését. Azért nevezték Bábelnek, mert ott zavarta meg az Örökkévaló az egész föld nyelvét és onnan szórta el őket az Örökkévaló az egész föld színére.1

A Talmud bölcsei2 több magyarázatot kínálnak arra, vajon mi késztette az emberiséget egy olyan szupermagas torony építésére, mely az „egeket ostromolja”.

Az ember, mely Noé családjából származott még élénken emlékszik a „családi legendára”, miszerint a Teremtő özönvíz által pusztította el a gonoszságra hajló emberiséget. Sokan gondolták tehát, hogy Isten a természet rendjébe „programozta”, hogy a világ 1.656 évente elpusztul.3

Rabbi Sila szerint az emberek azt tervezték, hogy egy elég magas torony által baltákkal, csákányokkal és más eszközökkel „lecsapolhatják” az égi vizeket, hogy ne történhessen ismét özönvízszerű katasztrófa.

Rabbi Jirmija bar Elázár szerint három csoportja volt az embereknek, mindegyik más és más céllal építette ugyan azt a tornyot. Az egyik azt gondolta, hogy egy elég magas torony megfelelő védelmet biztosít egy következő özönvíz esetére, hiszen annak tetejére menekülve megmenekülhetnek a pusztulástól. A másik csoport kifejezetten bálványimádási célokra építette a tornyot azt gondolva, hogy a pogány istenség amit imád megvédi majd a világot a Teremtő Isten özönvízétől. A harmadik csoport egyszerűen Istennel kívánt harcolni a torony által, megmutatni Istennek, hogy az emberiség igenis képes felvenni a harcot Istennel.

Végezetül Rabbi Nátán azon az állásponton van, hogy az emberiség minden tagja bálványimádás céljára építette a tornyot.

tower-of-babel-2.jpg

A torony építésén 600.000 ember dolgozott, éjt nappallá téve.4 A "főmérnök", a torony szellemi atyja, véreskezű diktátor, Nimród, aki azzal, hogy az emberiséget egy épületbe kívánta terelni, meg akarta szilárdítani önkényuralmát (Nimródról bővebben ITT írtam). Az építmény minden bizonnyal korának legmonumentálisabbja volt, hiszen olyan magas volt, hogy a rabbinikus irodalom szerint egy évig tartott, míg az építőanyagot az ember felvitte a torony tetejére. Ezért is hívják fel a Talmud bölcsei a figyelmet a kor emberének erkölcstelen és értékrendjében eltévelyedett mivoltára, amikor megjegyzik, hogy ha egy tégla hullott le az épület tetejéről azt rendkívüli kárnak ítélték meg, azonban ha egy ember esett le és halt szörnyet, az mindenkit hidegen hagyott. (Sajnos azóta a történelemben többször megtapasztalhattuk milyen az, amikor az emberi élet értéktelen és könnyen feláldoztató egy nemesnek gondolt cél miatt.)

Isten, mikor megelégelte az ember igyekezetét, hogy felvegye a harcot a világ Teremtője ellen, összekeverte az emberek nyelvét.5 A korai és kései rabbinikus irodalom is mélyrehatóan foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy ha az emberiség valóban pogányságra és bálványimádásra adta a fejét, ha valóban Istennel akartak harcolni, vajon miért nem pusztította el a Teremtő ezt a nemzedéket is, ahogy elpusztította Noé nemzedékét.

A híres 19. századi rabbi, Naftali Cvi Jehuda Berlin (1816-1893) magyarázatában azt fejtegeti, hogy az emberiség romlott volt ugyan, de legalább összetartó. Isten márpedig jobban értékeli, ha az emberek kooperálnak egymással még akkor is, ha azt nem nemes célból teszik, mintsem hogy háborúznak és egymást pusztítják (ahogy ez a Noé generációjában elharapódzó erőszak esetén látható volt6). Berlin rabbi megjegyzi, hogy az emberek a torony építésénél összegyűltek abban a reményben, hogy egy egységes társadalomba tömörülve, közös célért fáradozva akarnak élni. Ugyanakkor elkövették azt a hibát, hogy túlságosan uniformizálni akarták társadalmukat. Gondolkodjon és cselekedjen mindenki hasonlóan. Márpedig az effajta törekvés a diktatúra és az önkényuralom előszobája, ezt pedig Isten nem hagyhatta. El nem pusztította őket ugyan, de a nyelvek „bevezetésével” megnehezedett a különböző családok közti kommunikáció és a családok (akikből később a népek lettek) szétszóródtak a föld minden szegletébe.

A lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson (1902-1994) rabbi mély morális mondanivalóra hívja fel a figyelmet. A puszta túlélés nem lehet cél. A túlélés mindössze eszköz ahhoz, hogy az ember vagy az emberiség valami értékeset alkosson. Abban a pillanatban, hogy a célt nem tölti meg spirituális tartalom, könnyen utat tör magának az immoralitás és az erkölcstelenség, ahol a túlélés céljáért semmi sem túl drága, semmi sem feláldozhatatlan.

Érdekes adalék, hogy Bábel tornyának története, csakúgy, mint az özönvíz legendája, számos ősi kultúrában megtalálható. Az asszír-sumér mondavilágban Emerkár, Uruk királya épít hatalmas tornyot, majd kéri Enki istent, hogy keverje össze a világ nyelveit, de hasonló történetet ismerhetünk meg a mexikói, tanzán, botswanai és nepáli népek mondavilágában is.7

Ha tetszett az írás kövess a Facebookon is https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/ 

  1. 1Móz 11:1-9
  2. Babilóniai Talmud, Szánhedrin traktátus 109a
  3. Az özönvíz a zsidó időszámítás szerinti, tehát az ember teremtése utáni 1.656. évben volt (Széder Háolám)
  4. Széfer háJásár 12a
  5. A rabbinikus irodalom 70 alap nyelvet tart számon, Noé 70 közvetlen leszármazottja után. A héber nyelv nem egyike ennek a hetven nyelven, hiszen az volt az „eredeti”, melyen Isten a világot teremtette. Érdekesség, hogy a lubavicsi rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi (1902-1994) egy találkozó alkalmával megjegyezte, hogy a magyar nyelv is egyike a 70 „alap” nyelvnek.
  6. 1Móz 6:11-12
  7. Encyclopaedia Britannica

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr8215268022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Solo. 2019.10.28. 23:24:41

Egy Robert Koldewey nevű német régész 1899-ben kiásta Babilon romjai között a Bábeli torony alapjait, amivel bebizonyította, hogy létezett Bábel-tornya. A Bibliában említett torony valamikor a Krisztus előtti 2000 körüli időkben épülhetett, a sumér városállamok korában, amikor Babilon felemelkedőben volt, de még Ur, Uruk és Lagas városállama számított nagyhatalomnak.

Az Óbabiloni Birodalom és Hamurappi csak 300 évvel később kezdték uralmuk alá hajtani Mezopotámiát, de ekkor már nem állt Bábel tornya.

Túl sok felhasználó 2019.10.29. 02:23:28

De ha tetszett a teremtőnek, hogy az emberek kooperáltak, akkor öngól volt összezavarni a nyelvüket...

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2019.10.29. 06:02:37

izgalmas, hogy hogyan lehet irni erről a temarol, hogy Nimrod neve meg sem jelenik...es tessek...
sikerült. meg sem jelenik. pedjg közismert h van olyan hagyomany mely szerint Nimrod epiti...

]{udarauszkasz 2019.10.29. 06:19:44

Azert, ha az ozonvizhez hasonloan Babel tortenetet is az egesz vilagon ismertek, talan akkor az ozonvizhez hasonloan ennek is lehetett valos hattere...

Kelly és a szexi dög 2019.10.29. 07:25:29

Torony, ahogy azt a kecskepásztorok elképzelték. Az egyiptomiak tudtak építkezni, a zsidók meg sátoroztak...

Zabalint 2019.10.29. 07:33:36

@TanNé:
Az még jobb, hogy a cikkben szereplő egyik rabbi szerint a túlzott uniformizálás előszobája lehet egs sötét diktatúranak, ezért nem tetszett Istennek. A mai totalitarista diktatúrákkal meg semmi baja :-)

rinoceros 2019.10.29. 07:43:44

Azért a Bibliát hiteles történelmi forrásként beállítani legalább akkora csúsztatás, mint a lubavicsi Rebbe kompániáját magyarországi történelmi egyháznak tekinteni. Ezzel együtt sikerült elérni, hogy az adónkból támogassák.

steery 2019.10.29. 10:47:14

Mai szemmel nézve ez a történet vagy egy felhőkarcoló építéséről szól vagy egy űrlift építéséről. Mindkettővel jelenleg is próbálkozunk. És a megoldáshoz több nemzet szakembereinek kell összefognia, akiknek közös nyelvet (a műszaki tudomány nyelvét) kell beszélniük. Amit eléggé összezavar, ha nem azonos mértékegységrendszert használnak. Szóval nincs új a nap alatt.

midnightcoder2 2019.10.29. 10:54:19

@steery: Felhõkarcolót az ókorban ? Téglából ? Jó lesz az szerintem valami kisebb zikkuratnak is, amit a kecskepásztrok toronynak néztek, és jól megideologizálták vele a különféle nyelvek kialakulását. Amúgy érdekes kérdés, hogy volt-e olyan pillanata a Homo Sapiensnek, amikor mindenki ugyanazt a nyelvet beszélte...

]{udarauszkasz 2019.10.29. 12:15:53

@midnightcoder2: igen, felhokarcolot az okorban. Meg lehet nezni, az osszes piramis formaja a bolygon ugyanugy, vagy hasonlo. Egymastol latszolag fuggetlen civilizaciok epitkeztek hasonlo stilusban, eppugy, ahogy a mai felhokarcoloknal szokas. Egyik aldozati helynek hasznalta, masik temetkezett bele, de ezek az egymastol elteroen fejlodo kulturak egy kozos, osi globalizalt civilizaciobol indultak ki, amely egy ugyancsak globalis, egy meg osibb civilizaciot elmoso aradast kovetoen epult. Hogyan is allapitjak meg ma a legtobb lelet korat, C14, vagy mas izotopok bomlasa reven...? Na, es ezt egy esetleges atomhaboru hogy modositana? Vajon mikor tortenhetett Szodoshima, es Gomorragaszaki esete?

midnightcoder2 2019.10.29. 12:46:51

@]{udarauszkasz: A piramisok sem mindig úgy néztek ki, ahogy közismert, voltak elõtte béta verziók amik jóval szerényebb méretben, kb. a zikkuratok stílusában készültek. És valószínûleg azért így, mert magas épületet vasbeton, daru és más úri huncutságok nélkül így lehetett a legegyszerûbb legyártani.

kolompar lole 1116 2019.10.29. 13:19:56

Fajin mesekönyv ez a Biblia, gyerekként én is olvastam, a Nagy Indiánkönyv mellett. Erkölcsi tanulságok, nagyjából a gyerekmatiné szintjén előadva. A 21. században már erősen komolytalan megoldásokkal van tele, de legalább nem ártalmas, mint a Korán nevű terrorista kézikönyv.

A bábeli toronynak ha jól tudom a sumér (/akkád) zikkuratokat nézték, és nem értették mire lehetett jó, erre húzták rá ezt a szétszéledős sztorit, "majd én azt jól megmagyarázom hasraütéssel" alapon. :)

Macropus Rufus 2019.10.29. 15:08:28

@]{udarauszkasz: "Meg lehet nezni, az osszes piramis formaja a bolygon ugyanugy, vagy hasonlo. "
tudod próbálkoztak ők gömb alakú piramissal is, de az nem jött össze, meg ikozaéderrel és dodekával is, egyik sem jött be. :)
A piramis az a legegyszerűbb forma amit bárki fel tud építeni, még igazából mérnöki tudás sem kell hozzá.

Tompahawk · https://oberwaldmeister.blog.hu 2019.10.29. 15:10:55

Gratulálok, nagyon jó poszt lett. Tanultam belőle és olvasmányos is tudott maradni.

Különösen az önkényuralommal kapcsolatos elméletek voltak érdekesek. A szervezett vallásosságg kapcsán emlegetett egyik leggyakoribb sztereotípia az, hogy uniformizál, gondolatrendőrségként működik és nem tűri a különutasságot.
Ez a történet pedig pont arról szól, hogy egy homogénná merevedő embermassza miként indul el ez egészségesebb és sokszínűbb élet felé.

lutria 2019.10.29. 16:35:44

Akkor végülis a vízözönnek hány túlélője volt hogy nem sokkal utána csak építéshez értő melósból volt 600.000?

midnightcoder2 2019.10.29. 16:45:01

@lutria: A vízözön anno valószínûleg a Földközi-tenger létrejötte volt. Ami valóban elég kínos lehetett az ott lakóknak, de azért mégiscsak egy helyi jelenség volt.

agarik 2019.10.29. 18:04:56

Ah,a totális idiotizmus.
A Bábel tornya a babilóniai fő-ziggurat szimbolikus felhasználása egy mitikus mesében.
Az a félmondat a "hasonló mondákat ismerünk"-kel pedig kacagtatnivaló. Ha enciklopédia, akkor esetleg SZÓCIKK, kretard?

steery 2019.10.29. 18:24:38

@midnightcoder2: Nem tudjuk, hogy a régmúltban hány civilizáció emelkedett már fel ezen a bolygón és melyik meddig jutott, mielőtt süllyesztőbe került volna. Talán ez a monda sokkal ősibb, mint azt jelenleg sejtjük és még Atlantisz idejéből való vagy még régebbről.

Jadeite 2019.10.29. 18:33:02

"A piramis az a legegyszerűbb forma amit bárki fel tud építeni, még igazából mérnöki tudás sem kell hozzá." - azt hiszem, soha nem hallottam még ennél nagyobb butaságot. Ez olyan, mint ha azt mondanám, hogy szájsebésznek lenni könnyű, bármelyik random ember az utcáról azonnal sikeres lenne benne. Ha bármit is tudnál a piramisokról, nem írnál ilyet, legalábbis remélem.

Egy Hun Hunniából 2019.10.29. 19:03:31

Nimród a véreskezű? Hazudtok éjjel nappal rendületlenül!
A kőtáblafaragótok (Mózes) meg a fajin gyerek mi? Aki a hegyről lejőve irtotta a saját (azóta is!) aranyborjúimádó népét? A fejetekben rendet kellene/illene rakni végre!
Persze aki belekeveredett a folytonos hazudozásba azon nehéz. Inkább lehetetlen!

agarik 2019.10.29. 19:42:23

@Jadeite: kétéves gyerekek a strandon csinálnak piramist, hülyegyerek.

BiG74 Bodri 2019.10.29. 23:03:27

@agarik:
Milyen tájolással, milyen eszközökkel, milyen méretben?

Robur 2019.10.29. 23:37:54

@]{udarauszkasz: Azért építettek mindenhol a világon piramist, mert ha a mai formájú felhőkarcolóknak kezdtek volna neki, az összeomlott volna. A felfelé keskenyedő piramisnál nincs ilyen probléma. Az jóval egyszerűbb. Ennyi. Nem komplikált.

BiG74 Bodri 2019.10.29. 23:46:25

@Robur:
Adott helyzetben és méretben a piramis is omlott. A meglévő piramisok igenis a kor "mérnökeinek" tudását, fejlődését dicsérik.

]{udarauszkasz 2019.10.30. 16:26:22

@Robur: de pont negyszogletut? Miert nem hexat? Abbol akar tobbet is lehetne egymas melle epiteni, mint a mehsejtszerkezetet. Miert tajoltak mindet ugyanugy? Miert akartak az eg fele elstartolni mindegyikkel valamilyen formaban? (a lelkukkel, aldozatokkal, stb...) mindegyiket valamilyen formaban a "fentieknek" epitettek. Jopar tizezer eve van Homo Sapiens Sapiens ezen a bolygon, sot, a neandervolgyitol tobb szazezer eve elvaltak mar. Es a neandervolgyi is eppolyan intelligens volt, mint a Homo Sapiens, csak a tarsadalmi strukturaik nem voltak olyan osszetettek, mint a mai embere. Torpek, Orkok, mindenfele hegyesfulu nepek letezhettek is akar, torpek ma is elnek, a neandervolgyieket akar orkoknak, trolloknak is elnevezhettek. A mai civilizacio ropke 6000 eves. Ez hanyszor fer bele a tobb tizezer evbe? Akar 4-5 globalis fejlett kultura is eltunhetett nyomtalanul. A mai beepitett, betervezett elavulassal felepitett technologiai, muszaki rendszerekbol mi maradna meg akar csak 400 ev mulva, ha egy mutans veszettsegvirus kinyirja az emberek 99.9%at?

Robur 2019.10.31. 11:48:56

@]{udarauszkasz: A négyszögletű a legegyszerűbb, azért. Mivel a primitív embereknek kellett valami istenféleség aki az égben lakik, ezért akartak felfele törekedni. A tájolás sem komplikált, mivel 4 égtáj van.

kiskutyauto 2019.11.01. 01:29:46

Bábel tornya ugyebár Babilonban van azaz volt (de minimális romjai megvannak ma is ott). Babilon pedig az Akkád birodalomban volt, mely később az Asszír birodalom lett. Tehát butaság mellérendelni, hogy az asszíroknál IS volt Bábel legenda, mikor ugyanott volt helyileg, csak már a Babilóni Sumer-akkád birodalomban, ami az Asszírok előtt megjelent Mezopotámia déli részén Babilonnal, mint fővárossal ugyebár. A torony valójában az ókori világ legnagyobb zikkuratja, azaz temploma volt, de nem ért azért égig... ezt csak a Biblia misztifikálja és mítifikálja ellenségeskedve, holott rokon nép élt ott... Hiszen az Akkád sémi nép ugyebár. Nem beszélve arról, hogy Noé mint állítólagos ős-zsidó ugyebár, volt az akkád Nimrud császár nagyapja... Szimbolikája inkább az (amit akár Kheops piramis kapcsán is elmondhatnánk, hogy olyan sokáig tartott az építése, sok évszázadig, míg már új országok, új nyelvekkel alakultak ki az elvándorolt mezopotámiai népekből... Még az Akkád birodalomban kezdték építeni, de az Asszírban lett kész, és végül Nagy Sándor fejezte be a bontását, egyesek szerint hogy még nagyobbat építsen, hiszen már akkor ez volt a fővárosa (tiszavirág életű) birodalmának, úgy gondolta... Aztán sem az utódbirodalom hellének, sem a perzsák nem érdeklődtek a dolog iránt, sőt el is költöztek a fővárosok ugyebár Babilonból...
Ez a mítosz egész másról szól, semmi morális tanulsága nincs, bár persze sok mindent bele lehet magyarázni. Pusztán azt próbálja átvinni, a primitív babonás szövegen az ősi üzenetküldő, hogy ad egy, az Özönvíz után olyan technológiával rendelkeztek a túlélők, hogy viszonylag rövid idő után nagyvárost építettek milliós létszámmal, ahol csak a torony építők voltak 600 000 ezren... Nos ez nyilván nem két hét volt, hanem
sok száz év, maga a város kialakulása, és a torony építése is évszázadokig tarthatott, már ha valóban egy év volt, mire felért a tetejére egy ember, legalábbis ahol az építés tartott... ami nyilván nem így volt, de nagyon nagy volt, sokak szerint 4-500 méter magas. A nyelvek összekeveredése és a torony összekötődésének van szimbolikus értelme. Kezdjük ott, hogy ugyebár Babilonban, nem egyistenhívő zsidók éltek olyannyira, hogy tudjuk hosszú keserves "babilóni fogság volt" sőt a babilóniak lerombolták Jeruzsálemet is ugyebár az ókorban. Tehát esküdt ellenségek voltak az immár asszírok (mert mire a zsidóknak komoly országa lett, addigra az akkádok eltűntek, persze ettől még lehetett volna azonos vallásuk, mint ahogy az utódjaik egy része fel is vette később a zsidó vallást, és rokon semita nép voltak, de valójában az archaikus politeista Vénusz-Istár- majd az abból kifejlődő asszír Marduk kultusz élt, mely többistenhit volt. Nem volt semmiféle egy mindenható. Ezt utólag a Biblia magyarázza bele, hogy kompatiblils legyen az új zsidó hatalomvallással... Nagy valószínűséggel a Nagypiramis és a Bábel torony egy időben épült fel. Tehát ie. 3000 környékén. Bár Egyiptom állam korábban alakult meg (ebben is téved tehát a Biblia, hiszen úgy beszél a mezopotámiai népekről, mint az özönvíz után elsőkről. A mezopotámiai államok, már mint az egyiptomi- és az indusvölgyi civilizáció között lévő területen kialakult kereskedelmi útvonalak kereskedelmi állomásai lettek... Mind a Bábel tornya, mind a Piramisok, a vízözön "emlékművei" is voltak, sok más mellett... sokak szerint... de pontosan semmi sem tudható, a buzgó keresztény történelem rombolás és hamisítás miatt...

Én vagyok az, aki nem jó. 2019.11.01. 18:40:48

@Kelly és a szexi dög: Valóban, az egyiptomiak tudtak építkezni, a héberek, késõbb zsidók egy kis, gyenge és elég romlott népség voltak. Isten rajtuk keresztül adta a Tant a világnak, tudván, hogy ha ezek meg tudják tartani, akkor a nagy nemzeteknek könnyebb lesz.

Én vagyok az, aki nem jó. 2019.11.01. 18:49:16

@Kelly és a szexi dög: a zsidók sátoroztak. No, azért szervezetten. Má tovú óhalékha, Ja'akov, miskenótékha, Jiszraél!

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!