Lekvár és JAM

Magánvélemények, amiket nem szeretnék magamban tartani

Mikor szokás nevet változtatni a zsidó vallásban?

07-09-2018-08-11-55-23-07-2018-06-18-32-144a5337-768x512-758x505.jpg

Egy korábbi írásomban már szóltam a zsidó név fontosságáról és hogy mit is jelképez az ember zsidó neve.

A zsidó hagyományban nevet az újszülöttnek nem pont a születése pillanatában vagy akár azt megelőzően adunk, csakis a születés után. Kisfiú esetén a körülmetéléskor (nyolc napos korban, vagy esetlegesen komplikáció esetén amint a körülmetélést el lehet végezni, tehát minél hamarabb), kislányoknál pedig a születést követően jellemzően a közösségi Tóra olvasás alkalmával.

A Midrás és a Talmud bölcsei úgy tanítják, hogy a szülőket egyfajta szent ihletettség szállja meg a gyermek névadásánál, egyfajta mini-prófécia.1 Ennek eredménye az is, hogy a zsidóság tanítása szerint az ember neve valamilyen módon kihatással van személyiségére, későbbi életére. Ha úgy tetszik predesztinálja a gyermek jövőjét. Többek közt ezért is szokás bibliai hősökről, már elhunyt felmenőkről, híres rabbikról vagy igazéletű asszonyokról nevet választani. Természetesen, mivel a lista igen hosszú lehet, az sem mellékes, hogy a szülőknek tessen a név, tudjanak vele azonosulni, komfortosan érezzék magukat. Bárhogy is legyen, gonosz emberekről, negatív hősökről, még ha bibliai is a név, nem szoktuk elnevezni gyermekeinket.

A név kiválasztásánál érdemes figyelembe venni annak jelentését is, hogy az mindenképpen valamilyen pozitív áthallással bírjon.

Egy ősrégi és megható hagyomány szerint, ha valaki ne adj Isten, komoly, életveszélyes beteg, úgy szokás a nevét vagy megváltoztatni, vagy még inkább a nevéhez egy másik nevet adni. Olyat, amelynek jelentése valamilyen pozitív jelentéssel bír. Tesszük ezt azért, mert hiszünk abban, hogy ha a halálos beteg sorsa az égben el lett rendelve és neve a „halál könyvébe került beírásra”, a névváltoztatással megváltozhat a szerencséje is. Ilyen pozitív csengésű nevek például a Chájim (élet), Chájá (élet, nőnemű formája), Rafael (Isten meggyógyít), Sálom (béke), Ezriel és így tovább.

Nem szokás nőknek névváltoztatáskor olyan neveket adni, mint Ráchel, Bátsevá, Támár, Lea, helyesebb olyanokat, mint Cháná, Szárá vagy Jocheved. (Természetesen a fenti nevek adhatók, sőt javasoltak újszülött gyermeknél, csak névváltoztatásnál nem.)

A szokás eredetét már a Tórában olvashatjuk, mikor Isten Ábrám nevét Ábrahámra, Száráj nevét pedig Sárára változtatta akkor,2  mikor bizonyossá vált, hogy ez a házaspár válik a zsidó nép ősévé, a monoteizmus hírnökévé a világon.

Érdekesség Ábrahám (אברהם) és Sára (שרה) neveinek héber alakjában, hogy nevük eredeti leiratban אברם és שרי volt. Száráj nevéből egy jud betű (י) került ki, helyébe egy hé (ה) betű került, illetve Ávrám  nevébe is egy hé (ה) betű került. Tekintettel arra, hogy a héber betűk számértékkel bírnak (erről ITT írtam), a jud betű számértékét (10) bontotta ketté Isten két hé betűre, melynek a számértéke 5-5. Így tehát kettejük nevének számértékének összege nem változott, miközben küldetésük igen. Szintén érdemes tudni, hogy mind a jud mind a hé betűk részét képezik Isten leggyakrabban használt négybetűs nevének (יהוה), ráadásul judból egy, míg hé betűből kettő található a tertagrammatonban. További érdekesség, hogy a Talmud bölcsi megjegyzik, hogy a Sára nevéből elvett jud betű lesz az, amit hét generációval később megkap Józsué, mikor nevét Mózes Hoseáról (הושע) Jehusuára (יהושע) változtatja.3

A névváltoztatás szokása tehát a legkorábbi időkre nyúlik vissza, ugyanakkor vallási döntéshozóink felhívják a figyelmet arra, hogy a névváltoztatással semmiképpen nem szabad könnyelműen bánni. Például tilos nevet változtatni pusztán azért, mert viselőjének nem tetszik, vagy felvenni új nevet a meglévő mellé, mert valakinek megtetszik az adott név.

Változtatni vagy újabb nevet a meglévő mellé felvenni csakis súlyos betegség vagy rendkívüli élethelyzetben szoktak.

Itt jegyezem meg, mintegy adalékként, hogy ha valaki, ne adj Isten, komoly kihívásokkal szembesül az életben, akkor sem a névváltoztatáshoz kell nyúlni elsősorban. Sokkal ésszerűbb az embernek megtérnie, növelni a Tóra tanulásra szánt időt, szigorítani a parancsolatok betartásán és hasonlók.

Ha valaki mégis nevet változtat, vagy felvesz egy újabb nevet a meglévő mellé, úgy az alábbiakat érdemes figyelembe venni: 

- A névváltoztatás közösségben történjen, nyilvános Tóra olvasás idején. Ez ugyanis kellő komolyságot ad az eseménynek.

- A másik fontos szempont, hogy az új nevet mindenki igyekezzék használni, azaz az illetőt az új nevén hívni. Az előbb említett nyilvánosságnak is ez a célja. Ha ugyanis senki nem tud róla, hogy az illető új névvel rendelkezik és mindenki a régi nevén hívja, úgy felmerül a kérdés, hogy vajon mennyit is ért a névváltoztatás.

- Szokás az új nevet a meglévő név elé helyezni.

- Ha 30 nap eltelik és már mindenki az új nevén hívja az illetőt, úgy kijelenthető, hogy a dolog „megszilárdult” és jogilag érvényes. Ilyen esetben az újabb dokumentumokon (házassági szerződés, esetleg válólevél, adás-vételi szerződések stb.) már az új nevet kell használni. Ezért fontos, hogy minden ismerős figyelmét felhívjuk a névváltoztatásra.4 

Kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/

  1. Divrei Jechezkel HaChadas 8, Divrei Jaciv Likutim 102, and Tesuvot VeHanhagot I 604
  2. 1Móz 17. fejezet
  3. 4Móz 13:16
  4. Shulchán Áruch, Even háEzer 129; Igrot Mose, Even háEzer IV. 104

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lekvaresjam.blog.hu/api/trackback/id/tr6915338592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Lekvár és JAM

Úgy mondják dzsem, úgy írják jam, de az íze lekvár!