A tudomány mai állása szerint, a világegyetem létének volt kezdete. Az univerzumot kb. 13,8, a Földet kb. 4,5 milliárd évesre becsülik a tudósok, plusz-mínusz néhány százmillió vagy milliárd év. Ám nem volt ebben konszenzus. A tudósok, csillagászok és filozófusok legtöbbje sokáig úgy hitte, hogy ha a Földnek van is kora, az univerzum örökké volt és örökké lesz. Erről beszél a 4. században élt görög filozófus és tudós, Arisztotelész is, aki megállapítja, hogy a világegyetemnek nincs eleje vagy vége. Mások ezzel szemben azt vélték, hogy a Földnek és az univerzumnak is van „életkora”, ezeket millió évekre becsülték a legtöbben. Mivel Arisztotelész munkáinak többsége vagy hét évszázadra teljesen eltűnt és csak a 13. században találták meg azokat, egészen a 18. századig tartotta magát az a nézet, hogy a Föld és az univerzum örökké volt van és lesz.

Az első igazán meggyőző felfedezés arra vonatkozólag, hogy az univerzumnak talán mégis van kora, a 19. század közepén formálódott, a termodinamika tudományágának fejlődésével. A logika szerint, ha az univerzum valóban végtelen volna, mind térben, mind időben, úgy minden ami benne van, egyforma hőmérséklettel kellene rendelkezzen, így nem volnának csillagok és nem volna élet sem.

Albert Einstein a relativitás elméletének felfedezésével egyidőben, kb. 1915-ben egy orosz matematikus, Alexander Friedman megoldotta az univerzum korának egyenletét bemutatva, hogy a világegyetem bizony tágul, ha pedig így van, akkor kell táguljon valahonnan valami felé, így nem lehet örök. 1929-ben Edwin Hubble a kaliforniai technológiai intézet csillagásza is megerősítette, hogy az univerzum tágul. Ettől kezdve elfogadott tudományos tény, hogy a világegyetemnek van kora, azaz van eleje és vége is. Innentől kezdve a tudósok az ősrobbanást, a Föld keletkezésének okát kezdték tanulmányozni.

A Biblia, Mózes első könyvének kezdetén kijelenti, hogy „kezdetben teremtette Isten az Eget és a Földet”¹, bemutatva, hogy a világegyetem és benne a Föld bizony bír kezdettel, mely kezdet után a világegyetem minden bizonnyal folyamatosan tágul. A kezdet ténye egyben azt is kell jelentse, hogy létezik valami vagy valaki, amely vagy aki már akkor is létezett, mikor a világegyetem kialakult.

A teremtés tórai történetében összesen kilencszer, illetve az első lépést beleszámítva tízszer találjuk azt a kifejezést, hogy „és mondta Isten”, melyből a Talmud bölcsei megállapítják,² hogy a tíz „mondás” vagyis a tíz alkalom, mikor Isten parancsot adott a dolgok, Ég, Föld, vizek, növények, állatok, ember stb. létrehozására olyan események voltak, melyek a semmiből teremtették az első anyagot, melyből később kialakulhatott a földi élet. Ezeket a „mondásokat”, melyek a zsidó hagyomány szerint héberül történtek, azaz a héber nem csak az egyetlen olyan nyelv, melyet nem ember, hanem Isten maga teremtett, de a héber szavaknak és betűknek, megfelelő módon használva, teremtő erejük van.

Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/ és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on, a Youtube-on, a Deezer-en, a TuneIn Radio-n és a SoundCloud-on. 

1. 1Mózes 1:1
2. Ávot 5:1