Mint arról korábban már írtam, a Talmud az i.sz. 7. században lezárt rabbinikus szöveggyűjtemény, mely az azt cca. Öt évszázaddal megelőző Misnát kommentálja és értelmezi, rendszerezve és gondolati egységekbe tömörítve azt a majd 1800 évig szájhagyomány útján tanult és tanított tananyagot, melyet Mózes, mintegy az Írott Tant, a Tórát (Mózes öt könyve, a héber Biblia első könyvei) magyarázandó hallott Istentől a Szináj-hegyen.
Az évszázadok során számos oka volt annak, hogy a Talmud 2700 lapból álló monumentális műve volt a rabbinikus tanulás és tanítás alapműve. Ezek egyike annak vágya, hogy praktikus háláchát (vallásjogi döntvényt) lehessen megismerni és ezután alkalmazni. Az elmúlt talán kétszáz évet leszámítva a világ legtöbb zsidó közössége elszigetelt enklávét alkotott, ahol saját törvényei szerint igyekezett intézni a közösség ügyeit, így válhattak nagytudású és szentéletű rabbik a zsidók nem csak szellemi, de gyakorlati vezetőivé is.
A Talmud által közvetített bibliai törvények pedig tökéletesen alkalmasak voltak arra, hogy a zsidó közösségek polgár és büntetőjogi kérdéseinek jó részét irányítsák. De nem ez az egyetlen oka a Talmud karrierének.
A Talmud ugyanis egyedülálló jellegének köszönhetően az intellektus pallérozásának is legmegfelelőbb eszköze. Nem csak arra jó, hogy általa összeköttetésben maradjunk majd négyezer éves örökségünkkel és hagyományainkkal, de különleges nyelvezete, egyedi brilliáns logikája, az érvelés szempontjainak tökéletesítése kiváló eszköze volt az évezredes bölcsesség megismerésére vágyóknak. A „Talmud tengerében”, ahogy a rabbik nevezik a központozás nélküli arameus és héber nyelven írt szövegfolyamot, nem könnyű navigálni, de „akinek rááll az agya” a Talmud különleges folyására, az az élet minden területén alkalmazni tudja az ott elsajátított gondolkodásmódot.
Emellett persze a Talmud szemüvegén keresztül ismerhetjük meg a Biblia könyveinek mondanivalóját is, a Bibliai szövegek magyarázata és értelmezése tekintélyes részét teszi ki a Talmud szövegének. A Biblia, főként annak első könyvei, a Tóra hagyomány szerinti értelmezései nélkül pedig egy zsidó el van veszve a mindennapi vallásos életben.
A Talmud az igazság hírmondója is, a becsületet és a kendőzetlen, sokszor akár kellemetlen igazat hirdeti. Aligha lehet találni olyan kritikai szöveggyűjteményt, mely büszkén ismeri be, ha valamit nem tud, büszkén mutatja be példaképeink hibáit, hiányosságait és gyengeségeit. Brutális őszinteséggel és precizitással ismeri és ismerteti az emberi lélek labirintusának minden szegletét. A Talmud bölcsei felismerték ugyanis, hogy az intellektus fejlesztéséhez és a világ isteni szemüvegen való vizsgálatához csak az őszinteségen és az igazság bátor kimondásán keresztül vezethet az út.
Ezt mutatja a Talmud azon jellegzetesen visszatérő jellemvonása, hogy nem csak olyan kérdéseket mer feltenni, melyekre tudja a választ, hanem olyanokat is, melyek még a Talmud bölcsei előtt is megválaszolatlanok.
A Talmud az élet iskolája, célja annak megismertetése, hogy miként éljen az ember Istennek tetsző életet, miként döntsön az életben felmerülő kérdések és dilemmák esetén és legfőképpen, miként ismerje meg az isteni logikán keresztül önmagát, az embert.
A Talmud tengerében navigálni igen nehéz feladat, mert egy témakör kivesézése közben a Talmud figyelme gyakran egy-egy részlet vagy egy látszólag oda nem illő, mégis fontosnak vélt eset felé fordul, a gyakorlatlan tanulót könnyen megtévesztheti a Talmud szándéka egy-egy téma ismertetése kapcsán.
Ez a páratlan szöveggyűjtemény, mely az évszázadok alatt valójában a könyv népéve tette a zsidó népet, hűséges és szinte kizárólag a zsidók birtokában maradt kincs volt, a Bibliával ellentétben. A Talmud minden sorában, minden törvényében, minden vitájában és minden történetében végighúzódik Isten szeretetének fonala, a zsidó néphez és zsidó örökséghez fűződő megkérdőjelezhetetlen lojalitás.
A Talmud tanulás lassan, de biztosan egy komoly szellemi aktivitássá vált, a tanulás önmagáért való szeretete és a tudás tisztelete volt az, mely megőrizte és a könyvespolcok legkiemeltebb helyére tette ezt a robosztus gyűjteményt. Ha mindez nem elég meggyőző, a Talmud bölcsei kijelentik, hogy Isten maga is napi három órát a Tórát tanulmányozza,1 így a tanulás, az isteni logika megismerése által mindenki egyesülhet a Teremtővel.
Kövess a Facebookon: https://www.facebook.com/lekvaresjam.hu/, ahol minden este, vasárnaptól csütörtökig 20:00-kor élő tanulásban ismerkedhetsz meg a zsidó vallás alapjaival és keresd a Lekvár és JAM podcastet az Apple és a Google podcast lejátszóin, a Spotify-on, a Youtube-on, a Deezer-en és a TuneIn Radio-n.
- Ávodá Zárá traktátus 3b
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kgaba82 2020.08.14. 20:18:43
Azért, mert a szüleik is azt tették.
Ahogy azokéi is.
A szülői tekintély, kényszerítés, fizikai és verbális inzultálás, kiközösítés, a világtól való elzárkózás bármilyen hagyomány és az ahhoz kapcsolódóan kialakult társadalom és annak viszonyainak fenntartását, erősítését szolgálja.
nincs1agy 2020.08.14. 20:22:34
divinity.szabadosadam.hu/?p=2682
A bSan 43a így szól: „A pészach estéjén felakasztották Yeshu Ha-Nocrit. Előtte negyven napig hírnök ment ki: ’Yeshu Ha-Nocrit meg fogják kövezni varázslásért, félrevezetésért, és mert Izráelt bálványimádásra csábította. Ha valakit tud valamit a védelmében, az jöjjön és nyilvánosan mondja el.’ De senki sem jött a védelmére, ezért felakasztották a pészach estéjén.”
arthurthedent 2020.08.15. 07:02:52
Hát mondjuk egyrészt Jézust állítólag nem felakasztották, másrészt a 14. században azért már elég ismert volt ez a történet ahhoz, hogy sokan emlegessék.
Egy dolog biztos: a zsidók "pészach estéjén" senkit sem akasztottak fel. A zsidók a vallási ünnepeket elég szigorúan veszik, még a szombatot is.
De miért akasztották fel, amikor negyven napig mondogatták, hogy meg fogják kövezni?
arthurthedent 2020.08.15. 07:10:32
Hát szerintem ez egy elég értelmetlen kérdés, a zsidók hagyománytisztelő nép, rengeteg teljesen értelmetlen furcsa, sőt beteg dolgot csinálnak.
Például amikor egy fiúgyermek születik, akkor összegyűlnek, érzéstelenítés nélkül levágnak egy darabkát a nemiszervéből és egy erre specializálódott férfi leszopja a vérző nemiszervű újszülöttet az összegyűltek üdvrivalgása közepette az esetek nagy részében mindjárt meg is fertőzve herpesszel.
Ezek után megkérdezni, hogy miért tanulják a talmudod... lényegtelennek tűnik. :D
nincs1agy 2020.08.15. 18:05:46
A tudósok a festékréteget eltüntetve találták ezt a szöveget, és ebből fejtették vissza az eredeti magszöveget, amelyre az idők során szövegrészek rakódtak, többek között épp azért, amit írtál: a diaszpóra zsidóságának szigorú vallási előírásai szempontjából igen furcsának tűnhetett a magszöveg , ezért egészítették ki pl. a hírnökök kiküldésének történetével. A magszöveg annyit tartalmaz, hogy Peszach estéjén Yeshu ha-Nocrit felakasztották varázslásért félrevezetésért.
FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2020.08.15. 18:27:32
köszönöm.
Ács Laci 2021.01.12. 12:10:23
csorsza 2021.03.20. 21:08:53
Azért azt tudjuk, h miért a rómaiak végezték ki: a Szanhedrin nyomására. Kissé sumák a megfogalmazásod.