Tegnapi írásom nem is lehetett volna aktuálisabb, mint Jakab Péter, a Jobbik frissen kinevezett frakcióvezetőjének hétfői, parlamenti felszólalása után. Jakab Péter, akiről korábban már írtam nem túl pozitívan, prototípusa az öngyűlölő zsidónak. Az amolyan nem-zsidó zsidónak. Annak a zsidónak aki nem viselkedik zsidósan (lásd tegnapi írásom). Annak, amilyenről Schmidt Mária beszélt.
Jakab Péter nem az első zsidó a történelemben, aki nem viselkedik zsidósan. Csípőből mindjárt itt van Korách (Móz4. 16:1-35), Tomas de Torquemada vagy Arthur Trebitsch. Ők mind zsidók voltak. Utálták is ezt rendesen.
Jakab Péter azonban nem Szegedi Csanád. Jakab Péter úgy lépett be a Jobbikba, hogy pontosan tudta, milyen pártba lép be, pontosan tudta, hogy zsidó. Jakab Péter nem a takonnyalcuki mázzal leöntött Jobbikba lépett be, hanem a náci nézeteit még nyíltan vállaló Jobbikba.
Szegény Jakab Péterrel azonban sok gond van. Nem csak az, hogy utálja a zsidókat meg a cigányokat, meg a melegeket és gondolom még sok mindenki mást is. Az is baj vele, hogy bunkó.
Magyarország Miniszterelnökére, lett légyen az akárki, Orbán, Gyurcsány, Medgyesi vagy Bajnai azt mondani, hogy annyit ér, mint egy zacskó száraztészta szimpla és nagybetűs bunkóság. Olyan politikai modor, amit minden jóérzésű ember ki kell kérjen magának, pártállástól függetlenül. Az, hogy senki a liberális oldalról nem hőzöngött sajnálatos. De nem meglepő.
Tavaly sem hőzöngött senki, pedig Jakab Péternek akkor is volt hírértékű mondása. Nemhiába vitte a frakcióvezetőségig. Tavaly novemberben simán lókupecnek nevezte a Miniszterelnököt, ami ugyebár frankó cigányozás, amiért nyilván kapott néhány hátba veregetést párttársaitól. Felháborodás vagy hőzöngés azonban nem jött attól az oldaltól, aki, ha ezt például anno Gyurcsány Ferencre mondják bizonyosan transzparensekkel vonul szolidárisan tüntetni.
No, ez a Jakab Péter lett a Jobbik frakcióvezetője. Nagyon nincs ez rendben.
Megjegyzés: fontos megemlíteni a bölcseink örökérvényű döntvényét, mely kimondja: „A zsidó, még ha bűnözik is, akkor is zsidó marad” (Babilóniai Talmud, Szánhedrin traktátus 44a), azaz, ha valaki (sajnálatos módon) nem is viselkedik „zsidósan", attól még ugyanúgy tagja marad a zsidó népnek. המבין יבין.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
