Aki volt már zsidó esküvőn, vagy egyszerűen csak látta a Hegedűs a háztetőn vagy az Idegen közöttünk című filmeket, biztos felfigyelt arra a szokásra, hogy az esküvői baldachin alatt tartott szertartás végén a vőlegény lábával összetapos, összetör egy üvegpoharat. (Nem kell megijedni, a pohár be van…
Biztosan sokan látták már, hogy számos ember, zsidó és nem-zsidó, csuklóján piros fonalat, mintegy karkötőt visel. Ha valaki jár Izraelben, gyakran tapasztalhatja, hogy például a Siratófal felé igyekezve majd minden sarkon ül valaki, aki némi adományért cserébe piros fonalat tesz az ember kezére. De…
A Tóra, a bibliai isteni törvények egy része nem csak a zsidókra vonatkozik. A zsidó tanítások szerint a judaizmus azért sem térítő vallás, mert nem hisz abban, hogy a túlvilági üdvösség kizárólag zsidó privilégium volna. A nem-zsidók számára előírt alapvető törvények betartásával ugyanis bármilyen…
Koronavírus ide vagy oda, de feltartózhatatlanul közeledik Pészách, az egyiptomi kivonulás történetének ünnepe. Pészách Izraelben hét, mindenhol máshol nyolc napja során hagyományőrző zsidók tartózkodunk mindenféle kovászos fogyasztásától, eltakarítjuk otthonainkból a kovászosnak még a morzsáit is.…
A koronavírus nem az első az emberiséget sújtó gyilkos kórok közül, a zsidó hagyomány és bölcselet többféle módon reagált a betegség okozta veszedelemre, melyek közt orvoslási, szociális viselkedésbeli és spirituális válaszok is voltak. A Tórában legelső alkalommal Korách története után találkozunk…
Európa, és benne annak zsidó közösségei, nem először szembesülnek járványokkal, hiszen az évszázadok során nemegyszer sörpört végig az Öreg Kontinensen olyan kór, amely nem válogat áldozatai között. A 14. század végén Európán és Ázsia egy részén végigsöprő bubópestis a történészek becslései szerint…
Mielőtt sokan megörülnének, nem a böjtölés egészségre gyakorolt hatását elemezném, sokkal inkább a történelmi illetve a spirituális oldalt. Azt ugyanis sokan tudják, hogy a zsidó vallás számos böjtnapot tart, de azt talán kevesebben, mit is jelent a böjt, milyen típusú böjtök vannak és mit kívánunk…
Azt talán a judaizmusban kevéssé járatosak is tudják, hogy vallásos zsidó ember nem dolgozik szombaton. Igen ám, de hogy a zsidóság vallásjogi értelemben mit nevez munkának, az bizony eltér a munka széles körben elterjedt fogalmától. Munkának, háláchikus, azaz vallásjogi értelemben csak a produktív…
A zsidó vallást gyakorlóknak, sőt, a zsidó vallásgyakorlást csak külső szemlélőként ismerőknek is feltűnhet, hogy a mindennapi életben jelentősebb hangsúlyt kap az ember jobb oldala a balnál. Ez persze így van sok más kultúrában is, elég csak arra gondolni, hogy a magyar nyelvben a „jobb” szó valami…
Amerikában a héten ünneplik a Hálaadás ünnepét, amikor a hagyomány szerint az amerikai otthonokban pulykát szolgálnak fel vacsorára. De mi van a zsidó otthonokkal? Kóser (tiszta) állat e a pulyka? A kérdés nem is olyan egyszerű. A kóserság törvényei rendkívül összetettek és fontos alapját képezik a…
Sok vallásban, így a zsidóságban is, a házasság egyik legismertebb jelképe a gyűrű, melyet a vőlegény ad a menyasszonynak az esküvői sátor, a chupa alatt. Talán nem mindenki tudja, de eredetileg nem a gyűrű volt a feltétlenül szükséges kelléke egy esküvőnek. Akkor vajon honnan ered a szokás?A Misna1…
Az egyik legismertebb európai zsidó legenda a 16. századi Gólem története, ami vagy aki Prága városában segített a zsidóknak megvédeni magukat a pogromok ellen. A legenda szerint Jehuda Lőw rabbi (1512-1609), akit nevének kezdőbetűi alapján Máhárál-ként ismerünk (Moréinu HáRáv Lőw, azaz mesterünk és…
Egyike a talán legismertebb Sábáti (szombati) daloknak a „Sálom Áleichem” („Békesség reátok”) kezdetű vers, melyet a szombat fogadó vacsorán, péntek esténként éneklünk, miután hazatérünk a zsinagógából. Az ünnepi asztal megterítve, a szombati gyertyák fénye még ég, mindenki ünneplőbe öltözve várja,…
A mai Törökország, Irak, Szíria és Örményország egyes területén élő kurdok közt meghonosodott zsidó közösség egyike a közel-kelet legrégebbi zsidó közösségeinek. A terület, mely az ókori Babilónia része volt csaknem 2.500 éve ad otthont zsidóknak, akik az első jeruzsálemi Szentély lerombolása utáni…
A Jom Kipuri, engesztelőnapi esti imát átfogó nevén az est nyitó imájának első szavairól Kol Nidrének hívják. Az érdekesség az, hogy ez a néhány mondat, melynek különleges, szívbe markoló dallama évszázadok óta könnyezteti meg a híveket az év legszentebb napjának estéjén, valójában nem is ima, hanem…
Ismert (és gyakorolt) zsidó szokás megmosni a kezet WC használat után. Ez a szokás az általános társadalomban is elfogadott, a kérdés azonban zsidó vallásjog szempontjából is érdekes. Felmerülhet például, hogy hányszor kell egy-egy kezet megmosni, kell -e edényt használni a kéz leöntéskor vagy elég…